Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
Kardos M. és Koncsos L.: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel... 39-2,0 1991.jan. 1993.jan. 1995.jan. 1997.jan. 1999.jan. 2001.jan. 4. ábra. Az 1389. számú, kerekegyházi felszín közeli észlelőkút idősora a kalibrálást követően Figure 4. Time series of groundwater well Nr 1389 (Kerekegyháza) after calibration (black: measured) További kalibrációs lehetőségként a térképes állományok összehasonlítása kínálkozik. Ez esetben az összehasonlítás szubjektív meglátást is tükröz, viszont az eredményjói szemléltethető. Az 5. ábra a számított talajvízmélység sokévi (1994-2007) átlagát mutatja be a MÁFI által kiadott azonos témájú térképpel (Kuti 2009) összehasonlítható módon. 5. ábra. Átlagos talajvízmélység a mintaterületen a kalibrálást követően (a) irodalmi adat (Kuti 2009), (b) számítási eredmények Figure 5. Mean groundwater depth after calibration (a) according to literature (Kuti 2009), (b) calculation results Talajvíz modellezése A modell felépítése során felmerült nehézségek közül kiemeljük az alsó perem kérdését. A Duna-Tisza közén egyaránt találhatók feláramlási és beszivárgási területek, és az első vízzáró réteg, amely ablakokkal és lencsékkel tagolt, helyenként nagyon mélyen található (Mádlné Sző- nyi és Tóth 2009). Talaj adatok azonban csak a felső 10 m- ről álltak rendelkezésünkre (ld. korábban), ami nem nyújtott elégséges információt. Simonffy (2015) szerint a teljes Duna-Tisza közén 2003-2013 időszakban a felszín alatt kilépő vízmennyiség a Hátsági részen 27 mm/év, a Dunavölgyben 0 mm/év, a Tisza-völgyben pedig 20 mm/év. Kohán (2014) Kiskunsági-homokhátra, 1981-2010 időszakra végzett számítása szerint a vízkészlet csökkenése 13 mm/év. Fentiekre támaszkodva számításaink során a mintaterületen egységesen 10 mm/év beszivárgást vettünk figyelembe. Pálfai (2010) szerint a regionális talajvízszint-süllye- dést az éghajlati tényezők mellett az erdőterület növekedése, valamint a felszín alatti vizek kitermelése magyarázhatja. Szilágyi és Vörösmarty (1993) modellszámításai szerint a vízszintsüllyedésért 70%-ban a rétegvizekből történő vízkitermelés a felelős. Hasonló következtetésre jut Pálfai is (1995), aki szerint az antropogén hatások 50%- ban okolhatók a vízszintsüllyedésért, közülük pedig a legjelentősebb a rétegvizekből és talajvízből történő kitermelés. Kohán (2014) vizsgálatai szerint az 1970-es évek végéig elsősorban a klíma határozta meg a talajvízszintet, az egyéb (antropogén) okok csak ezután játszottak számottevő szerepet. Feltételezésünk szerint a vízszint változását okozó antropogén tényezők közül a legjelentősebb a mezőgazdasági célú legális és illegális öntözővíz-kivétel, elsősorban a legfelső vízadó rétegből (talajvízből). A fent említett 116 kút közül 76 tartalmazott elegendő mennyiségű (és számunkra megfelelő időszakhoz rendelhető) adatot a következő elemzés elvégzéséhez. Utóbbiakon végzett statisztikai elemzésünk szerint az 1960-89 közötti harminc év átlagában (az adatsorra illesztett lineáris trend szerint) az éves talaj vízszint-változás -86 és 18 mm közötti, átlagosan -26 mm. Ezzel szemben az 1990 és 1999 közötti tíz évre illesztett lineáris trend hasonló adatai -90 és 106 mm/év közöttiek, átlaguk 38 mm/év, azaz a tendencia növekvő. A 76 talajvízkútból 69-ben az ezredforduló előtti tíz évben legalább 10 mm-el nagyobb az éves víz- szintváltozás trendje, mint az azt megelőző 30 évben. Ugyanez a számítás hasonló eredményre vezet akkor is, ha csak a homokhátsági (100,0 mBf feletti) kutak adataival számolunk. Példaként az 1146. sz. újhartyáni felszínközeli észlelőkút idősorát mutatjuk be (1. ábraó. ábra). A vízkivételeket is figyelembe kívántuk venni a modellben, ezért célszerűnek láttuk volna a geológiai 10 mm/év érték növelését az 1990 előtti időszakra nézve. Azonban annak érdekében, hogy az 1961-90 közötti időszak összehasonlítható legyen a jövőbeli (2071-2100) szcenáriókkal, számításainkban egységesen a már említett alsó peremi vízforgalom értéket alkalmaztunk. Érzékenységvizsgálat a talajvíz alsó peremfeltételére Tekintettel az alsó perem megadásának előző pontban részletezett bizonytalanságára, érzékenységvizsgálat keretében elemeztük a peremfeltétel hatását a modell működésére, elsősorban a gyakorlati szempontból lényeges indikátorok tekintetében (pl. talajvízmélység, tenyészidőszaki vízhiány). Az 1990-től 2007-ig tartó időszakot (18 év) négyszer szimuláltuk 0, 10, 20 illetve 30 mm/év-nyi leszi- várgást feltételezve az alsó peremen keresztül a mélyebb rétegek felé. A többi peremfeltétel és bemeneti adat azonos volt a négy párhuzamos számításban.
