Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
40 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. 111,0 6. ábra. Az 1146. számú, újhartyáni felszínközeli észlelőkút mérési adatai és a rájuk illesztett lineáris trend Figure 6. Measured time series of groundwater well No. 1146 (Ujhartyán) with linear trendlines A számítás eredményeként az alábbi mutatószámokat képeztük. (i) a 18 éves számítás végére kialakuló talajvízszintet, amely ugyan pillanatnyi érték, és abszolút értéke nem tekinthető mérvadónak, de - tekintettel arra, hogy az alsó perem kivételével minden számítási perem azonos - a pillanatnyi talajvízszint adatok közti különbség jól jellemzi az alsó perem által okozott bizonytalanságot; (ii) az utolsó 14 évre számított átlagos mintaterületi talajvízmélységet, és (iii) a tenyészidőszaki vízhiányt az 1993-tól 2007-ig tartó tizenöt év átlagában (mm/év). A 2. táblázatban látható, hogy a talajvíz alsó peremének hatása kisebb a vártnál. 18 évnyi - eltérő talajvíz peremek alkalmazásával végzett - számítás után a vízszintben, a transzspirációs hiányban és az egyéb jellemzőkben észlelhető különbségek a számítási hibahatáron belül maradnak. 2. táblázat. A talajvíz alsó peremre végzett érzékenységvizsgálat eredménye Table 2. Results of groundwater lower boundary condition __________________sensitivity analysis__________________ Talajvíz alsó perem 0 mm/év-10 mm/év-20 mm/év-30 mm/év 18 év elteltével kialakuló talajvízszint (mBf) 101,26 101,16 101,06 100,96 Átlagos talajvízmélység (m) 3,04 3,12 3,21 3,31 Tenyészidőszaki vízhiány (mm) 205 208 212 216 EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK Az éghajlatváltozás várható hatásainak vizsgálata A vizsgálat alapjául három párhuzamos szcenárió számítása szolgált, melyek között különbség csak a - PRUDENCE projekt leskálázási eredményeiből származó - bemenő csapadék és hőmérséklet idősorok tekintetében volt. Az egyik számítást az 1961-1990 közötti, a közelmúlt reprezentációjának megfelelő kontroll időszakra, a másikat az A2 szcenárió 2071-2100 közötti periódusára, a harmadik futtatást pedig a B2 forgatókönyv 2071-2100 közötti időszakára végeztük el. A klímaváltozás hatásai a talajvízszintre A három forgatókönyv adataival számított talaj vízkút idősorokat összevetve azt láthatjuk, hogy a jövőben az éven belüli ingadozás, valamint általánosságban a szélsőségek nagyobbak, az átlag tekintetében pedig kismértékű talaj vízszint-süllyedés tapasztalható. Az előszimuláció utáni teljes időszakra és a terület egészére átlagolt talajvízszint a referencia időszakhoz képest 30 cm-t süllyed az A2, és 40 cm-t a B2 szcenárió esetében. Az eredményeket a 7. ábra mutatja be, amelyen a trendvonalakat is ábrázoltuk az átlagos talajvízszint szemléltetése érdekében. Megfigyelhető, hogy a talajvízszintet az első néhány évben erősen befolyásolja az indulószint, aminek a hatását az átlag- számításnál az első három év figyelmen kívül hagyásával ellensúlyoztuk. Növényi vízháztartás változása A ritkábban előforduló, de nagyobb mennyiségű csapadékok és a magasabb hőmérséklet hatására a jövőben növekedni fog a növényi vízhiány. Az ariditás módosulására utaló különbséget jól szemlélteti a tenyészidőszaki vízhiány megváltozása. A 3. táblázat néhány talajvízháztartással kapcsolatos mutatószámnak a hátsági területre, a mintaterület egyéb részeire (Duna-völgy, Tisza-völgy) és a teljes mintaterületre jellemző értékeit tartalmazza. (Ez esetben hátsági területnek vettük a mintaterület középső, 100,0 mBf magasságú vagy annál magasabb egybefüggő részét.) A két klímaváltozási szcenárió között nincs jelentős eltérés: a tenyészidőszaki vízhiány néhány százalékkal növekszik, a termőréteg telítettsége átlagosan 3%-kal csökken a jövőben. A telítettség csökkenése különösen szembetűnő a Duna-völgyi részen, amely jelenleg belvízvédelmi öblözet. Utóbbi jelenséget a 8. ábra is szemlélteti, amely az elő- futtatás nélküli teljes számítási időszakra (27 évre) átlagolt talaj telítettséget mutatja. Szembetűnő még, hogy a tenyészidőszaki vízhiány a hátsági területeken alacsonyabb.
