Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
38 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. 1. ábra. A mintaterület elhelyezkedése Figure I. Location of the pilot area A területhasználati adatok forrásául a CLC50 adatbázis szolgált (Büttner 2003). Az adatbázisban alkalmazott mintegy 80 db négy- vagy ötszámjegyű kategória (művelési ág) közül 65 fordul elő a mintaterületen, de csak 8-nak nagyobb a részaránya 1%-nál. Ezeket az 1. táblázatban mutatjuk be. Látható, hogy a 8 leggyakrabban előforduló művelési ág lefedi a mintaterület közel 85%-át (2. ábra). 1. táblázat. Területhasználatok a mintaterületen _____Table 1. Land use on the pilot area_____ Művelési ág Terület [km2| Terület [%] Nagytáblás szántóföldek 1 502,8 30% Kistáblás szántóföldek 1 272,8 25% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 506,8 10% Lombos erdő ültetvények 442,5 9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 186,5 4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek, bokrok és fák nélkül 129,5 3% Tűlevelű ültetvények 102,0 2% Fiatalos erdők és vágásterületek 87,8 2% Egyéb itt nem részletezett, de adatokkal szintén ellátott terület 794,3 16% Összesen 5 024,8 100% 2. ábra. Területhasználatok a mintaterületen Figure 2. Land use on the pilot area A mintaterületi modell felépítését az elérhető adatforrások elhelyezkedése tekintetében a 3. ábra mutatja. A tervezett csatornától legfeljebb 1,5 km-re található kutaknak az azonosítóját is feltüntettük. A kelet-nyugat irányú Duna-Tisza-csatomát, illetve az abból dél felé (szivattyúval) kiágazó öntözőcsatomát értelemszerűen csak az adott változat vizsgálatakor vettük figyelembe. 3. ábra. A mintaterületi modell felépítése csatorna és klímaszce- náriós számításokhoz használt meteorológiai állomásokkal Figure 3. Setup of the pilot area model with meteorological stations Kalibráció, validáció Tekintettel a fizikai alapú megközelítésre, a paraméterek kalibrálása - elégséges adatellátottság esetén - az empirikus modellek esetében szokásosnál jóval egyszerűbb. Amennyiben jó kiinduló értékekkel rendelkezünk, úgy már csak finomhangolásra van szükség. A kalibráció a talajvízszint tekintetében elsősorban a sűrűn elhelyezett talajvízkutak adatai alapján, múltbeli időszakra történő számításokkal történik. A talajvízkutak sűrű elhelyezkedése ugyanis lehetővé teszi a térbeli különbségek követését, beállítását. A kalibráció és validáció eredményeképpen a modellezett talajvízszint a monitoringkutak mintegy 75%-a esetében jól követi a mért adatok hosszú idejű trendjét, amplitúdóját és frekvenciáját. A maradék néhány kútnál az eltérés oka vélhetően adathiány vagy adathiba, illetve a mérési adatsor hibája, az eltérés esetleg további finomhangolással csökkenthető. Példaként bemutatjuk az 1389. számú, kerekegyházi felszínközeli észlelőkút mért és számított idősorát (4. ábra).
