Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kozák Miklós: Egy vasgyári kikötő építésének különleges tanulságai
32 Egy-egy szekrény két kereszt- és egy hosszirányú osztófallal készült el. (2.ábra). A 38 cm vastag alaplemez, a partfal stabilitásának növelése érdekében, a föld felől 1,62 m-rel, a víz felől 1,15 m-rel túlnyúlik a szekrényen. A felmenő falak vastagságai 20-28 cm között változnak. Vasbeton szekrények egy részét a Tassi vízerőmű hajózsilipjében (1. kép), és a Kikötő magas parti vonalában tervezték megépíteni. 1. kép. A vasbeton partfal kazetta vasalása a hajózsilipben Photo 1. The ironing work for buttom plate of the reinforced concrete cassette in the ship lock A nagytömegű vasérc part menti tárolására egy 254 m hosszú és 15 m széles, síklapú vasbeton érctálcát terveztek (4. ábra). Sajnos a tároló a csúszólap térségébe került. Az uszályokba érkező teheráruk ki- és berakására, a két sínpár közé, sínen mozgó 5 tonnaemelésű emelődarukat építettek, míg a termékek tovább szállítására, egy daru pályát is építettek a két vasúti sínpár közé (2. kép). pal), amit a csúszólap térségére terveztek Figure 4. The cross-section of reinforced embankment with the iron ore storage area (with flat footwall), which was designed over the slipping area 2. kép. A kikötő partfala a darukkal (befejezett állapot) Photo 2. The harbour embankment with the cranes (in accomplished condition) KIKÖTŐ ÉPÍTÉSE ÉS A PARTFAL MEGCSÚSZÁSA Az építés munkálatait munkanemekre bontották. Külön folytak az előre gyártott partfalelemek építése, valamint a partfal alapozási munkálatai (kotrás, rétegzett feltöltés stb.). A felettes Miniszteri (1951. 03. 31.) határozata arra kötelezte az építőket, hogy a Kikötő partfalát 1952. 03. 31.-re építsék meg. Ez az irreális 1 éves határidő tarthatatlan volt az 53 db, 10x10 m-es alapterületű, 13,8 m magasságú, nagyméretű és többlépcsős magasságban megépítendő vasbeton szekrények legyártásához, helyre úsztatásához és rendkívül bonyolult beillesztéséhez, melyhez hasonló feladatot hazánkban még sohasem végeztek. A Minisztérium a végleges határidőt, 1952. 08. 31 .-re módosította. A 35 db előre gyártott partfal elemet a ideális adottságú Tassi vízerőmű hajózsilipjében (l.kép), (melyet télen lefedtek), míg 18 db-ot a Kikötő partvonalának vízszint fölötti szakaszán építettek meg, sólyapályás (görgős alzatú) vízbe-eresztéssel. A partfal utolsó magasítását a már lesüllyesztett állapotban fejezték be, igazodva a vízszintes korona szinthez. A kotrási termékeket hidromechanizációs technológiával helyezték el a partfal mögötti feltöltésére (1. később). A terv szerint kezdték meg a 11,3 m fenékszélességű vezérárok kikotrását. A vezérárokban a szekrények alá 1 m vastagságban kiegyenlítő réteget terveztek, az alábbi rétegezéssel: legalulra 50 cm vegyes terméskőből, kőterítést, fölötte 30 cm homokos kavicsot és legfelül, a nagyobb súrlódási tényezőjű 20 cm útépítési zúzottkövet. Tekintettel a szoros határidőre (1952. 08. 20.), 1952. 08. 16-án, feszített munkával, a már lesüllyesztett partfal szekrények betonozását is befejezték. A felettes hatóságok által kitűzött határidő teljesítése érdekében, nagy ütemben folytak a partfal mögötti feltöltési munkálatok előkészületei. A dokumentumok sajnos nem rögzítették a partfal alsó, a vezérárokba eső része lábazati kőfeltöltésé- nek megtörténtét (1. később). A szekrények mögötti feltöltést úszó elevátor segítségével még augusztus 17-én, vasárnap is végezték. Késő délután a kotró a 47-48. sz. szekrények mögött a negyedik kavicshegyet deponálta. A frissen kielevált kavicshegy nagyon meredek rézsűben (kb. 43 -os szögben) állt meg, és a kavicshegy rézsűje a szekrények hátlapjáig ért, magassága pedig elérte a 16 métert. A vihar által okozott hullámverés a depónia rézsűlábat alámosta, ezért a meredek kavicsrézsű hirtelen megcsúszott, a partfal megmozdult, az elevátor hajója megbillent, a tartókötelek elszakadtak, a csörlők fogai kitörtek. A partfal a 29-es számú szekrénytől az 53-as számú szekrényig (24 db) 278,82 m hosszon deformálódott, a Kikötő felé megcsúszott (3.kép), függőleges irányban pedig 59- 62 cm-rel megsüllyedt (5. ábra). A szekrények részben hátra, részben előre billentek. A pillérek közötti távolságok 2-43 cm közöttire változtak. A partfal legnagyobb megcsúszása 5,83 m volt. (3. kép). A partfal elmozdulásának okait a KPM, a Műszaki Egyetem és külföldi szakértő bevonásával bizottság vizsgálta meg, majd elrendelték a partfal helyreállítását Az Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz.
