Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Nagy László: Az árvízvédelem szerkezeti módszerei
26 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. rópai Unió „Az árvízvédelem legjobb gyakorlata” dokumentumban reális célként azt javasolja, hogy az elöntések kockázata ne növekedjen a jövőben. AZ ÁRVÍZVÉDELEM SZERKEZETI MÓDSZEREI Az árvízvédelem szerkezeti módszerei a jövőben is az ár- vízvédelem meghatározó elemei lesznek és azoknak elsődlegesen az emberi egészség és biztonság, továbbá az értékes javak és tulajdonok védelmét kell szolgálniuk! A természetvédelem és a táj alakítás követelményeit ugyancsak tekintetbe kell venni. • vízgyűjtők közötti felszín alatti átvezetések (G- cans alagút Japánban, 4. kép), • a folyó egy szűk szakaszának kiváltása: Kuala Lumpuron belül a Klang folyó szűk keresztmetszetének részbeni kiváltására épült a SMART alagút (4. ábra), amit 2007-ben adtak át. A Klang folyó különböző vízhozama esetén az alagút részben vagy teljesen az árvíz levezetését szolgálja (Nagy és társai 2015). Kis- és középvíz esetén a folyó medre szállítja a vizet. • A Csao Phraya árvízi vízhozamának részbeni kiváltásánál Bangkokot megkerülő alagút építésre is gondoltak (2. ábra). Árvíz idején a folyó vízhozamának egy részét a régi templomváros, Ayuttaya mellett egy alagúton keresztül vezetnék a tengerbe. 2. kép. Üveg árvízvédelmi fal Photo 2. Glass flood wall Az árvízvédelem szerkezeti módszerei közé tartoznak azok, melyek valamilyen építési-kivitelezési tevékenységhez köthetők. Ezek jelentős részét Magyarországon is alkalmazzuk: • az árvízvédelem hagyományos szerkezeti módszere az árvízvédelmi gátak építése, • tározók (száraz tározó - polder - valamint nagygátaknál üres tározó tér fenntartásának) kialakítása, • árapasztó csatornák, • túlfejlett kanyarok ideiglenes vagy végleges átvágása, • árvízvédelmi falak, melyeknél új építési lehetőség az „üveg” árvízvédelmi fal (2. kép) és • vízálló építkezés (a hullámtéren olyan épületek építése, melyek szerkezetének alsó síkja a mértékadó árvízszint felett van). Röviden külön kell szólni a szerkezeti módszerek új lehetőségéről a mobil árvízvédelmi falról (3. kép). Ez nem a legolcsóbb, de roppant praktikus megoldás amellett, hogy a holisztikus szemléletet is és a fenntartható fejlődés eszméjét is kielégíti, szoros együttélést enged a folyóval és a vízparttal. A mobil árvízvédelmi fal nem tévesztendő ösz- sze a mobilgáttal! Egyéb, az árvíz ellen védelmet nyújtó szerkezeti módszerek: • vízálló építkezés (nem csak az épületek vízzáró kialakítása, de a különböző műveknek erózió mentes kialakítása), • lokális árvízvédelem (a meglévő épületek nyílászáróinak vízhatlanná tétele) (5., 6., 7., 8. és 10. kép), • felszín alatti tározók (kisebb vízgyűjtőn elsősorban belterületen alkalmazhatót, ilyet építettek Sao Pau- lóban (Brazília) vagy a 9. képen bemutatott tározó Hongkongban), • területfeltöltés (gondoljunk csak Pest vagy Szeged példájára), 3. kép. Mobil árvízvédelmi fal Szentendrén Photo 3. Mobil flood wall in Szentendre (Hungary) BANGKOK 3. ábra. Bangkok árvízvédelmét szolgáló egy lehetséges megoldás Figure 3. One possible solution for Bangkok flood control solution ‘“«A ..fe 4. kép. Arvízcsúcs-csökkentő alagút kialakítása (G-cans projekt Tokyo-tól északra) Photo 4. Flood peak reduction tunnel in Tokyo (Japan) urban skirt A lefolyás-szabályozási szerkezeti módszerek a következők: • nagygátak és árvízi tározók kialakítása,
