Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Nagy László: Az árvízvédelem szerkezeti módszerei
Nagy László: Az árvízvédelem szerkezeti módszerei 27 • föld és területhasználati módosítások (teraszosítás, fásítás stb.), • hegyvidéki lefolyás-szabályozás (beszivárgás növelés, helyben tározás stb.). 70 m3/s alatti árvízi vízhozam esetén 2 pályaszint nyitott 1 szint = 1 forgalmi irány 1 vízelvezető csatorna nyitott 70 -150 m /s közötti árvízi vízhozam esetén 1 pályaszint nyitott 1 szint = 2 forgalmi irány > 2 vízelvezető csatorna nyitott 150 m3/s-ot meghaladó árvízi vízhozam esetén a SMART alagút teljes kapacitása vízelvezető funkciót lát el (évente várhatóan 2-3 alkalom) 4. ábra. Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban a SMART alagút keresztmetszete különböző vízhozamok esetén Figure 4. Operating the SMART tunnel in Kuala Lumpur (Malaysia) at different river discharge A közelmúlt árvízi eseményeinél sok tapasztalat azt mutatta, hogy azokban az esetekben, amikor az árvízvédelmi műveket a 100 éves visszatérési idejű árvizek kivédésére kiépítették, elegendő időelőnyéi előrejelzéssel és megfelelően képzett és felkészült szervezetekkel akár 300-500 éves visszatérési idejű árvizek ellen is meg tudták védeni a létesítményeket. A védművek védőképességét sikeresen fokozni lehet olyan megfelelő intézkedésekkel, mint az ideiglenes magasítások, a védművek megerősítése, megtámasztása, valamint a töltés stabilitásvesztése és az altalaj hidraulikus törése elleni árvízvédekezési módszerek alkalmazása. Árvízcsúcs-csökkentő alagút kialakítására mutat példát a G-cans projekt (Tokiótól északra), ahol a sűrűn lakott területnél a terepszint alatt 50 m-el vezetett 6,3 km hosszú, 10,0 m belső átmérőjű alagút négy folyónak az árvízi csúcscsökkentését végzi el fix küszöbű bukókkal. Az alagút végén 200 m3/s szivattyútelep emeli a vizet az Edo folyóba, így tehermentesítve a Tokiót keresztező folyótól. {Nagy 2007a) AZ ÁRVÍZVÉDELEM LEGFONTOSABB MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT SZERKEZETI MÓDSZEREI Az árvizek szétterülésének megakadályozása árvédelmi gátakkal Árvízvédelmi gátak építése az árvízmentesítés legrégibb, legelterjedtebb és egyben legfontosabb módszere. Az árvízvédelmi gátak építése azonban legtöbbször az ártéren élő emberek kezdeményezése, kezdetleges önvédelme volt. A töltésekkel főleg a mély fekvésű veszélyeztetett településeket védték két magaslat összekötésével. Kisméretű töltésekkel is célt értek, mert nem befolyásolták lényegesen a vizek levonulását. Ilyen beruházások elsősorban belterületek megvédését célozta, nem volt jelentős tőke más területek védelmére. így alakult ki a szegedi körgát, Pesten a soroksári és váci gátak vagy a Maros aradi gátja. Erre az időre datálható a Mária Terézia császámő által elrendelt Dráva bal parti gátépítés is (ez ma az ún. „Tanácsi” gát). Árvízvédelmi gátak közé kell sorolni a körgátakat, másodrendű gátakat, nyárigátakat, és lokalizációs töltéseket is. Az árvíz kizárását, beeresztését vagy szabályozott ütemű levezetését szolgáló, az árvízvédelmi gát szerves részét képező szerkezeteket árvízvédelmi műtárgyaknak (árvízkapu, zsilip, kábelek, nyomócsövek stb.) nevezzük. A befogadó folyón levonuló árhullámok visszaduzzasz- tásának megakadályozása céljából a töltésezett folyók mellékvízfolyásának torkolatába épített záró műtárgy az árvízkapu. Az árvízhozam egy részének vagy egészének visszatartása tározással Meg kell kísérelni a lefolyásra kerülő vízmennyiségek bizonyos határok közötti késleltetését, ill. részbeni visszatartását. A vízgyűjtő területről lefolyásra kerülő vízmennyiség késleltetésének, ill. részbeni visszatartásának egyik lehetősége a vízgyűjtő terület magasabban fekvő részein tározók létesítése. A völgyzárógátas víztározás általában többcélú vízgazdálkodási feladat megoldása (árvizek visszafogása, kisvizek idején vízpótlás, energiatermelés, üdülés, öntözés, hajózás, vízellátás stb.), mely elsősorban a természetes vízjárás szabályozása érdekében épül. Külön vizsgálat alapján kell meghatározni, hogy többcélú tározók milyen mértékben tudják az árvizek tetőző magasságát csökkenteni, továbbá hol gazdaságos csak az árvíz visszatartása érdekében tározót létesíteni. A völgyzárógátas árvíztározás világszerte elterjedt módszer. Hazai alkalmazását a természetföldrajzi lehetőségek korlátozzák. A kifejezetten árvízcsökkentés érdekében épült tározóknak az árvíz kialakulása előtt megfelelő időben üreseknek kell lenniük. Feladatukat csak így tudják teljesíteni. Ellenkező esetben éppen ronthatják az árvíz helyzetet, hiszen a tározott vízmennyiséggel hozzájárulhatnak az árvízhozam növeléséhez. Többcélú tározók esetén az árvíz részére méretezett résznek kell szabadnak lennie. A tározók üzemeltetésének egyik legnagyobb gondja a folyó hordalékának lerakódásából származó feliszapolódás.
