Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
17 növekedése, a talajsüllyedés, földcsuszamlás, vihardagály és a cunamik akadályaiként szolgálnak). ■ Bár a városokban általában jobb a hozzáférés a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz, mint a vidéki településeken, mégis nehézségekkel kell küzdeniük a népesség növekedése és terjeszkedése miatt. ■ A világ városi lakosságának körülbelül egyharmada él nyomornegyedekben, melyek zömében a folyók, vízfolyások és parti zónák közelében jönnek létre. Ezek informális hozzáférést biztosítanak a vízhez és a perifériális földterületekhez, melyek a városok számára kritikus, ám gyakran fel nem ismert szolgáltatásokat is jelentenek, beleértve például az árvízvédelmet. A nyomornegyedeket a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz, illetve az előbbiekhez kötődő infrastruktúrához való korlátozott hozzáférés jellemzi. ■ A városi fenntarthatóság kizárólag gondos tervezés és üzemeltetés, valamint a környezeti, a gazdasági, a politikai és a szocio-kulturális tényezők komplex interakciójának felülvizsgálata révén valósulhat meg. ■ A jelenlegi városi vízgazdálkodási rendszerek nem érték el a kívánt eredményt a költséghatékonyság, üzemeltetés és fenntarthatóság területén. Még inkább integrált tervezésre és vízkörforgáson belüli vízgazdálkodásra van szükség G.2 Szakpolitikai ajánlások ■ Az integrált városi vízgazdálkodás (1UWM) alapelveinek elfogadása, és más fenntartható fejlődési célkitűzések (SDG-k) beépítése javasolt, amelyek egymáshoz igazítják a városfejlesztést és a vízgyűjtő-gazdálkodást a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok elérése érdekében, mivel az integrált városi vízgazdálkodás el kell kerülje a szakpolitikák meghatározásában és a döntéshozatalban esetleg előforduló fragmentációt és duplikációt. ■ Biztosítani kell, hogy kiszámítható és fenntartható bevétel legyen elérhető a díjszabásból és/vagy adókból a megfelelő beruházások az infrastruktúra, illetve azok üzemeltetése és karbantartása területén, valamint ivóvíz, higiéniás és szanitációs, szennyvíz, szilárdhulladékkezelés, városi vízelvezetés és záporcsapadék-rendszerek szolgáltatásai terén. ■ Segély és egyéb anyagi támogatások megtervezése szükséges annak érdekében, hogy a vízzel kapcsolatos előnyök eljussanak a sérülékeny népcsoportokhoz is, mindamellett azt is biztosítani kell, hogy a szolgáltatások árpolitikája tükrözze a valódi költségeket. ■ Szilárd jogi és szabályozási keretrendszer létrehozása elengedhetetlen a fenntartható önkormányzati finanszírozás érdekében. Ez a fenntartható adósságkezelésre kell épüljön a megfelelő bevételekkel és kapacitásokkal támogatva, a helyi hitelképesség és amikor indokolt, a kiterjesztett és fenntartható önkormányzati kötvénypiacok bevonásával. ■ Javasolt a városi vízügyi infrastruktúra-tervezés és megvalósítás orientálása a hatékony megoldások felé. Itt Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások olyan megoldások kombinálásáról van szó, amelyek a „városi ökológia” perspektívájával, de egyben a régi és új víz- és szennyvízkezelő rendszerek bevonásával rendelkeznek. A városi vizes infrastruktúra (a szürke és a zöld egyaránt) részét képezi egy integrált város- és területfejlesztési tervnek. Ez hatékony, részvételen alapuló módon kell megvalósuljon, az innovatív, elérhető, tartalomspecifikus és kulturálisan érzékeny megoldások figyelembevételével. ■ A víz megóvásának és fenntartható használatának elősegítése javasolt a városi területeken belül található vízkészletek rehabilitációja, a szennyvíz csökkentése és kezelése, a vízveszteség minimalizálása (beleértve a hálózati, valamint az illegális bekötésekből származó veszteséget), a víz-újrafelhasználás, valamint a víztározók kapacitásának növelése, szinten tartása és újratöltése által. ■ A kezelt, illetve részben kezelt szennyvíz biztonságos hasznosításának elősegítése javasolt a városi és területfejlesztési tervekben a mezőgazdasági földterületeken a városi lakosság - különösen a városi szegények - élelmiszer- és tápanyag-szükségletének integrálásán keresztül, az éhség és alultápláltság megszüntetése érdekében. Tisztázni kell a szennyvíz-felhasználással kapcsolatos hatósági átfedéseket az egészségügy, a mezőgazdaság és a vízellátás terén. ■ Leltárak készítése és az emergens szennyezőanyagok - mint a gyógyszerek, endokrin diszruptorok és személyes higiéniás termékek - jelenlétének megfigyelése javasolt. ■ A város- és területfejlesztésben társadalmi, technológiai, digitális és természet-alapú innovatív kutatás, valamint szilárd alapokon nyugvó tudományos- szakpolitikai felületek támogatása javasolt, melyek intézményesített mechanizmusokhoz vezetnek az információ, a tudás és a szakértelem megosztásában és cseréjében. Ebbe beletartozik a nyílt, földrajzi alapokon nyugvó, felhasználóbarát, közösségileg gyűjtött, magas minőségű, időszerű és megbízható adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése a részvételi adatplatformoknak. Ez a folyamat az e-közigazgatáson, az információn és a kommunikáción keresztül erősítené a hatékony város- tervezést és üzemeltetést, valamint a hatékonyságot és átláthatóságot. ■ A fejlődő országok támogatása szükséges annak érdekében, hogy megfelelő városi vízellátási infrastruktúrát építhessenek ki. ■ Az integrált városi vízgazdálkodás, tervezés és implementáció biztosítása érdekében globálisan és nemzeti szinten is együttműködő „Városi csomópontok” (Urban hubs) kialakítása célszerű, melyek a tudás és szakértelem mozgósításában is hasznosíthatók. ■ Be kell vonni az ifjúságot a vízkormányzási mechanizmusokba, projekttervezésbe, megvalósításba és a monitoring-tevékenységbe. Mivel jelentős részét képezik a városi lakosságnak, ezért intézkedéseket kell tenni a bevonásuk érdekében.
