Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
H. Határokon átívelő vízrendszerek (10) H.l A kontextus ■ A világ számos vízgyűjtő területén az a vízmennyiség, amelyekről a vízparti országok megegyeztek, a jövőben már nem lesz jelen a növekvő vízhiány miatt. A klímaváltozás még súlyosbíthatja is a helyzetet. ■ A határokon átnyúló vízgyűjtő területek többségét semmilyen szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján nem irányítják, hiába él a világ lakosságának 40%-a ilyen területeken. ■ A XXI. század során a vízvédelem és a vízkészletek optimális felhasználása nagymértékben formálják a külpolitikát és a nemzetközi kapcsolatokat azokban az országokban, amelyek vízhiánnyal küzdenek, ami hatással lesz az országok közötti kapcsolatokra. ■ A határokon átívelő vízügyi kihívások és azok hatásainak sokszínűsége arra utal, hogy a határokon átívelő vízrendszereket prioritásként kell kezelni: o Egyes országok a status quo fenntartására törekednek, míg mások újratárgyalnák a megállapodott vízmennyiség-elosztást. o Egyes országok hozzáférnek alternatív pénzügyi támogatásokhoz, vagy növelték a saját forrásaikat. A történelmi és nem hagyományos finanszírozók versenyeznek, hogy új típusú függőségeket hozzanak létre azzal a céllal, hogy növeljék geopolitikai előnyüket meghatározott területeken. Emellett, új hatalmi egyensúlyok alakultak ki a vízgyűjtő területeken az eltérő gazdasági, társadalmi valamint politikai dinamikák és trendek miatt. o Ennek eredményeképpen, számos határokon átívelő vízgyűjtőterületen a vízmegosztás korábbi formulái megkérdőjeleződnek. Ez hatással van a mezőgazdaságra, az urbanizációra, a vízerőre és ezáltal a létfenntartásra, a kereskedelemre és gazdasági fejlődésre, az emberi biztonságra és a nemzetközi kapcsolatokra. Ezek a kihívások újfajta együttműködési megoldásokat igényelnek a kölcsönösen előnyös kimenetek alapján. ■ Mindezek a tényezők és még mások is, hatással vannak a vízkészletekre, a vízszolgáltatásokra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Ezek a tényezők azonban romlani fognak a közeli jövőben és nagy valószínűséggel jelentős konfliktuspotenciált rejtenek magukban. Ez lehet generációnk legnagyobb kihívása. A kezelésükben történő bukás ára a szegénységen, a konfliktusokon, a növekedés visz- szaesésén és a biológiai sokféleség elvesztésén keresztül jelenik meg. H.2 Szakpolitikai ajánlások ■ A vízgyűjtő szintű és a határon átívelő perspektívák vízügyi és klímatervezési folyamatainak integrálása szükséges. A vízhiányhoz történő alkalmazkodás nem szabad, hogy fenyegetést jelentsen egy szomszédos ország vízbiztonságára nézve. _18________________________________________________________ ■ A határokon átívelő erős vízkormányzási intézmények létesítése, ill. a már meglévő intézmények megerősítése javasolt, egyetemben a kölcsönös előnyökre és konszenzusra alapozott eszközök alkalmazásával a határokon átívelő vizek jobb közös kezelése végett. ■ Releváns intézkedéseken keresztül a vízparti országok közötti együttműködés erősítése szükséges az összes vízparti ország érdekeinek figyelembevételével. ■ A határokon átívelő vízügyi együttműködés kölcsönösen előnyös (win-win) megoldásokon alapszik, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez és a határokon átívelő vizek megfelelő kezeléséhez a vízparti országok között, valamint a békéhez és a nemzetek stabilitásához. ■ Minden államnak a lehető legnagyobb erőfeszítést kell tennie, hogy elősegítse az ENSZ nemzetközi vízfolyásokról szóló egyezményeit (csatlakozás, elfogadás és ratifikálás) és azok hatékony megvalósítását. ■ A határokon átívelő vizek területén történő együttműködés elősegítése javasolt. A jelenleg a határokon átivelő vizekkel kapcsolatos együttműködési szerződésben álló országok felhívják és ösztönzik szomszédjaikat valamint a vízparti országokat, hogy csatlakozzanak a meglévő és releváns ENSZ egyezményekhez, demonstrálva ezzel készségüket az együttműködésre. ■ Javasolt a klímaadaptációs beruházások rugalmassághoz és stabilitáshoz való kapcsolatának hangsúlyozása a határokon átívelő kontextusban mivel a legtöbb ország, amely nagyon törékeny vagy nagy instabilitásának kockázata, egyaránt ki vannak téve a klímával kapcsolatos fenyegetettségnek. • Javasolt a határokon átívelő vízügyi együttműködés kiépítése, és annak megfontolása, hogy a vízügyi beruházások „puha hatalmi” eszközeivel ösztönözzük az együttműködést. ■ Közös vízgazdálkodás-tervezés és környezetgazdálkodás használata javasolt annak érdekében, hogy megelőzzük a szektorok közötti és határokon átívelő negatív hatásokat és további lehetőségek jöjjenek létre a vízhasználat előnyeinek méltányos és fenntartható megosztása érdekében. ■ Az édesvíz, a felszíni és tengeri rendszerek kormányzása és kezelése közötti koordináció javasolt a felszíni, felszínalatti, part menti és óceáni vizek szennyezésének megelőzésére. ■ A vízgazdálkodásban javasolt az integrált és szektorok közötti megoldások fejlesztése: az édesvízkészletek integrált módon történő kezelése a határokon átívelő vízgyűjtő területek és felszínalatti víztartók esetében annak érdekében, hogy méltányos, hatékony és fenntartható módon maximalizáljuk a szektorok közötti előnyöket; elősegítsük az élelmiszer - és energiabiztonságot, megvédj ük az ökoszisztémákat és erősítsük az általuk nyújtott szolgáltatásokat, valamint növeljük a víztermelékenységet. Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz.
