Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
13 ■ A pragmatikus és a segítő jogszabályokat, irányelveket, stratégiákat és terveket támogató folyamat alkalmazása javasolt az integrált vízgazdálkodás gyakorlatában, ideértve az infrastruktúrára szánt fejlesztéseket. ■ Ki kell emelni az integrált vízgazdálkodási tervek alkalmazását, különösen a változó komplex gazdasági, szociális és környezeti kontextusokra kidolgozott adaptív stratégiákat illetően. ■ Javasolt a helyi közösségre és projektekre kidolgozott integrált vízgazdálkodási projektek beindítása annak érdekében, hogy megértsük és tapasztalatot szerezzünk az integrált vízgazdálkodás természetét illetően valamint, hogy kiterjeszthessük az ismereteket a nemzeti és vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodásra. ■ Javasolt a résztvevők prioritását tükröző demonstratív projektre szánt beruházások elősegítése a léptékek és szektorok integrálásával, valamint az összes érdekelt fél hasznának adatok elemzésén keresztüli igazolásával. ■ Az érdekelt felek mozgósítására és összehívására magas szintű politikai részvétel elősegítése szükséges annak érdekében, hogy megállapodás szülessék a stratégiákat, terveket és egy robusztus intézményi keretrendszert illetően, amely decentralizált döntéshozatali eljárás alapján működnék. ■ Vízgyűjtő szintű zöld infrastruktúra „bankokat” javasolt létesíteni, amelyek a természetes ökoszisztémákon alapuló készletek számbavételén alapulnak, és ily módon járulnak hozzá a vízellátó rendszerek hosszú távú a költséghatékony emberi felhasználáshoz. ■ Az univerzális, emberi vízbiztonságot szolgáló és jól működő integrált környezet elérését célzó, az összekapcsolt emberi-környezeti műszaki rendszerekre összpontosító felgyorsított globális kutatási és megoldáskereső program elősegítése javasolt. ■ A fiatalok és a tapasztalt szakemberek között meg kell teremteni a partnerséget annak érdekében, hogy megerősítsük a fiatalokat és az egész vízügyi szektort a jelenlegi és a jövőbeli kihívások megoldásához. D. Vízminőség (5) és ökoszisztémák (6) D.l A kontextus ■ A víz létfontosságú természeti erőforrás, amely a fenntartható fejlődés minden dimenziójának alapvető része, ideértve az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Az egészséges édesvízi ökoszisztémák a földi élet globális tartalékai. ■ A föld, víz és levegő integrált kezelése (amely magába foglalja az energiát és az élelmet) nélkül a 2030 Agenda egyetlen célkitűzése sem valósítható meg. ■ A 20. század során Földünk „vegyi világgá” alakult, milliónyi szintetikus vegyülettel, vegyi műtrágyákkal és rovarirtókkal, kozmetikai és gyógyászati szermaradványokkal, endokrin diszruptorokkal, valamint különféle hormonokkal, melyek ellenőrizetlenül kerültek bolygónk áramaiba. A víz hordozza magával ezeket az anyagokat a természetes ciklusokon és különféle fluxusokon kereszBudapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások tül, ideértve a táplálékláncot is. Magas energiájú és korszerű, ám költséges vízkezelési technológiákra van szükség, hogy részleteiben vagy teljesen eltüntessük az említett szennyezőanyagokat. ■ Bár ezt ma kevés ember ismeri fel, a vízszennyezés sokkal veszélyesebb, mint a légszennyezettség és sürgős megoldást igényel. A vízszennyezés és a légszennyezés hozzájárul és felerősíti egymást. Ez magába foglalja a mezőgazdasági, városi, ipari és légköri vízszennyezést is. ■ A rossz vízminőség korlátozza a biztonságos vízfelhasználást és veszélyezteti az édesvízi ökoszisztémák integritását. Amennyiben nem ügyelünk és orvosoljuk a vízszennyezettség problémáját, úgy az fokozatosan a vízhiány meghatározó tényezőjévé válik. ■ Még rengeteg a hiányzó kapcsolat a mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság és vízminőség, bányászati és gazdasági tevékenységek, szanitáció és egészség között, különösen, ha figyelembe vesszük az öntözéses mezőgazdaság élelembiztonságra és emberi egészségre gyakorolt hatásait. A klímaváltozás többszörösen is súlyosbítja a helyzetet. ■ Az ökoszisztéma szolgáltatások és a vízminőség megóvása fenntartható víz- és területgazdálkodást igényel. ■ Rengeteg kapcsolódó kihívással kell szembenézni. Sok ország nem tekinti a környezetbarát zöld infrastruktúrafejlesztést tőkeberuházásnak. A jövő kérdése, hogyan lehetne ezen beruházások fenntartásainak költségeit visz- szanyemi. ■ Számosán úgy vélik, hogy a legcélszerűbb megoldás a „puha megközelítés” avagy viselkedés- menedzsment, amely ráadásul a legdemokratikusabb is. Azonban a keresletszabályozás, mint elsődleges megoldás veszélyes is lehet, különösen ha kevés víz áll rendelkezésre. Voltaképpen a befektetés a víz-infrastruktúrába többlet társadalmi rezilienciával jár, mivel időt és teret hagy az emberek számára, hogy együtt éljenek, küzdjenek és megbirkózzanak a vízzel kapcsolatos katasztrófákkal. ■ Pontosan ez a növekvő társadalmi ellenálló képesség és az elérhető alternatívák jelenléte a legfontosabb, hogy felkészüljünk a jövőben bekövetkező előre nem látható események társadalmi hatásaira. D.2 Szakpolitikai ajánlások ■ A környezeti / ökológiai fluxusok allokációjának előtérbe helyezése bármely vízelosztási rendszer nélkülözhetetlen része. ■ Az ökoszisztémák célfüggvényként (előnyök- szolgáltatások) és nem korlátozó feltételként (szabályozások, bírságok) kell szerepeljenek a tervezés-végrehajtás folyamatában. ■ A kezeletlen szennyvízleeresztésből fakadó vízszeny- nyezés csökkentése szükséges. ■ A nem-pontszerű szennyezőforrások csökkentése a mezőgazdasági, erdészeti és legelő területeken megfelelő üledék, tápanyag és növényvédőszer szabályozással.
