Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Lorberer Árpád Ferenc - Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása
Lorberer Á. F., Tóth T.: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása EREDMÉNYEK, TANULSÁGOK ÉS JAVASLATOK ÖSSZEGZÉSE Kimutattuk, hogy a Fürdő-sziget forrásai, melyek egykor a meder közepén voltak, a jelenlegi térszínen a pesti oldal közelében találhatók, közvetlenül a Dagály fürdő fejlesztési területe előtt. Ez a helyzet a Fürdő-sziget elkotrása, majd a pesti partoldal folyókotrástól függetlenül kezelt visszatöltése révén alakult ki. Utólag könnyen belátható, hogy szerencsésebb megoldás lett volna megőrizni a szigetet értékes forrásaival együtt, és mögötte feltölteni a partot, a Szúnyog-sziget - ma már félsziget - sorsához hasonló módon. Okulva a korábbiakból, jó volna a helyi tervezett sport- és árvízvédelmi fejlesztéseket is egyben kezelni a geotermikus hasznosítási lehetőségekkel, bizonyos mértékig (vagy akár teljes egészében) regenerálva az 1874 előtti állapotot. A fennmaradt korabeli térképi adatok (Szabó József 1857. évi leírásában foglaltak), valamint a későbbi fúrási és geofizikai adatok jól egyeztek. Ezek alapján rekonstruáltuk a sziget helyét, és bemutattuk a termálkarsztvíz áramlási rendszerében betöltött kulcsszerepét. A Fürdősziget és a Margit-sziget jól leírható tektonikus blokkok, számos keresztirányú tektonikus töréssel, e törések szerepe a karsztosodásban és a helyi vízáramlásban is jelentős lehet. Adataink alapján van lehetőség a sziget feltárására, jobb megismerésére, sőt praktikus hasznosítására is, ennek megfelelő koncepciótervet is közlünk írásunkban. A mederig felnyúló vízadó felmérése könnyen megoldható, a hévíz kitermelésének pedig nincs se műszaki, se jogi akadálya. A mederforrások hasznosítása energetikailag ideális. Véleményünk szerint a helyszínen minimálisan feltárható vízhozam is legalább 6000 1/perc (vízkvótával le nem kötött) szabadon elfolyó forráshozamnak felelhet meg. A vízadó kis mélysége és nagy hozama miatt mind a fajlagos, mind a valós beruházási igény korlátozott, versenyképes, így a beruházás megtérülése is garantáltnak tűnik. A fővárosi múltban gyökerező, de műszakilag előremutató komplex geotermikus fejlesztés koncepcióját kívántuk bemutatni. Az egykori Fürdő-sziget részbeni rekonstrukciója, hévforrásainak hasznosítása véleményünk szerint kitűnően illene mind a magyar vízi sport és a Dagály-úszópalota imázsához, mind pedig a Hajógyári- szigetre elképzelt tfadrianus-palota rekonstrukcióhoz. 65 IRODALOM Blaschek, Benjamin (1832). Plan: OFFEN und PESTF1 (archív térkép). Pest-Buda főváros mérnökségi iroda (1875). A BUDA és PEST közötti Duna-szabályozás átnézetes térképe (archív térkép). Bäcker T. (1967). A budapesti hévízkutak összefüggése. Vízügyi Közlemények, IL. évf. 2. sz. p. 365-389. Csath 0.(1995). Vízre telepített fúrások Magyarországon. Kőolaj és Földgáz, 28.(128) évf. 9.sz. p.359-367. Dobos I. és Lorberer A. (2009). A palackozott „Óbudai Gyémánt” ásványvíz rövid élete. Hidrológiai Tájékoztató 2009, p.39-41. Haas és társai (2011). Magyarország alaphegység- térképe m=l:400.000 MÁFI kiadása. Kisdiné , Raincsákné, Szabóné (1983). Budapest területének építésföldtani térképe. MÁFI térképsorozat, M=l:40.000. Korpás L. (1995). Paleokarst studies in Hungary. Monográfia. MÁFI kiadása. Lorberer A. és Lorberer A.F. (2006). Termálvízbeszerzési szakvélemény a budapesti Marina-partnak a Dagály-fürdő vízkészletének terhére való melegvíz- ellátásáról. BABÉR2001 Bt. jelentése (Kézirat) p.14 + ábra mellékletek. Lorberer Árpád (2011). Hévízföldtani és vízgazdálkodási szakvélemény az EIX-REÁL Kft. Óbudai- (Hajógyári)-szigeti 23796/32 hrsz. fejlesztési területének termálvíz-ellátási lehetőségeiről. VITUKI Kézirat. Témaszámú 1/15/8599-01. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Térinformatikai Osztály. Budapest Építés-alkalmasság térképe M=l:40.000 webes térképi adatbázis lásd http://map.mfgi.hu/ . Szabó József (1857). Fürdősziget Pest és Buda között. A Magyar Természetudományos Társulat Évkönyvei, harmadik kötet, Pest, Herz János nyomdája, p. 250-256. Tóth T, Szafián P., Dövényi P., Kontur A. (2003). A Margit-szigeti pesti Duna-ág tektonikai vizsgálata többcsatornás vízi szeizmikus szelvények segítségével. GEOMEGA Kft. jelentése, p.8 + ábrák, Kézirat, KöDuViFe irattár. Vasquez (1869? & 1873). Alt-Ofen (archív térkép). A SZERZŐK LORBERER ÁRPÁD FERENC 1998-ban végzett geológus (ELTE TTK). 1998-2000 között a Biokör (ma Intergeo) Kft., majd a VIZITERV munkatársa. 2002 óta önálló tervező, vállalkozó. 2012-2016 között részben az amerikai kontinensen él. Tervezőként és kutatóként is főként kutak, források és geotermikus fúrások tervezésével, valamint karsztos, porózus, és sósvizű víztartók modellezésével, hasznosításával foglalkozik. Ezeken kívül energetikai projektekben vesz részt független szakértőként, időnként alkalmazottként. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja, a Társaság rendezvényein rendszeres tart szakmai előadásokat. DR. TOTH TAMAS 1994-ben végzett az EL8 TE TTK-n geofizikusként. Ezt megelőzően az 1991-92-es tanévben az Imperial College London „Exploration Geophysics” MSc kurzusának hallgatója. 2003-ban szerzett PhD fokozatot summa cum laude minősítéssel „Folyóvízi szeizmikus mérések” című disszertációjával. 1997 óta a Geomega Kft. munkatársa és ügyve_______WM zetője. Fő érdeklődési területe a nagyfelbontású geofizikai mérések mérnökgeofizikai alkalmazása, valamint a szénhidrogén és geotermális célú földtani-geofizikai kutatás.
