Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Lorberer Árpád Ferenc - Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása
Lorberer Á. F., Tóth T.: A tóvárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása 61 4. ábra. Feltöltésre javasolt területek Budapest 1875. évi árvédelmi rendezési térképe szerint Figure 4. Flood protection map of Budapest 1875, declaring river bank infilling areas 5. ábra. A Fürdő-sziget becsült körvonala négy eltérő archív térkép mai állapotra való illesztése szerint, a földtani adatpontok jelölésével Figure 5. The area of the Bath-island based on the superposition of four different archive maps and the present state, showing the present drilling and seismic data points, as well Jelmagyarázat: A lila szín a vízi szeizmikus szelvény mérési nyomvonalát, a körök a környező kutakat és fúrásokat, a zöld sraffozás pedig az utólag feltöltött korábbi meder területét jelzi. Mint látható, a régi térképek adatai aránylag jól egyeznek, mindegyik közvetlenül a Dagály-fürdő előtti területre jelzi a korábbi hévforrásokat. Az új hely keletebbre esik a korábbi fővárosi alaphegység-térképeken jelzett magasrögnél (Lorberer 2006, 2011 és korábbi térképvázlatok). Sziget helyén történt mederfúrás A Zsigmondy Béla Rt. 1939 januárjában megbízást kapott a székesfővárostól a létesítendő szennyvíztelep kiömlő-csövének tervezett helyén, a Duna-mederben történő kutatófúrás elvégzésére (Csáth 1995). A fúrás helyét a Rákos-toroknál, a Margitsziget északi csúcsa felett kb. 250 m-re, a pesti parttól kb. 90-100 m-re jelölték ki. A fúrásból a Duna „0” pontja alatt 8,6 m mélységből (=87,6 mBf) 1939. február 6-án 500 1/min hozamú, 40°C-os felszökő víz jelentkezett (a túlfolyószint 101,0 mBf körül lehetett). Vígh Gyula, a MÁFI kirendelt geológusa elrendelte a hévíz-feltörés elzárását, amelyet egy kb. 5 m-es kihegyezett, tömszeiencével ellátott fadugóval oldottak meg. Vízi szeizmikus mérés eredményei A Dunán két ízben, 1996-ban és 2001-ben nagyfelbontású vízi szeizmikus szelvényezést végezett a Margitsziget mentén a GEOMEGA Kft. A 2001-ben felvett többcsatornás szeizmikus szelvények (Margit-sziget- 1/2001 és Margit-sziget-3/2001) a Margit-szigetet körülvevő két Duna-ágat mérték fel. Az 1996-os mérés Duna- 10/1996 jelű szelvénye azonban a Margit-szigettől északra áthaladt a valamikori Fürdő-sziget területe felett is. A Duna-10/1996 számú szeizmikus szelvény menti CDP referenciapontjainak helyét a 1. táblázatban és az 5. ábrán közöljük, a szelvényvonalat lila színnel bejelöltük az 5. ábrán is. 1. táblázat. Vízi szeizmikus mérési pontok koordinátái Table 1. Coordinates of water seismic measurements Szeizmikus mérési pont K-Ny/ EOV Y É-D / EOV X Megjegyzés, helyszín CDP 11000 650519.31 242972.95 CDP 11050 650561.31 243218.53 CDP 11100 650618.25 243460.62 Margit sziget-É kutaktól délre CDP 11150 650684.12 243701.30 Árpád-híd északi vége CDP 11200 650852.06 244171.66 Fürdő-szigeti kibúvás CDP 11300 650946.12 244402.39 CDP 11350 651016.44 244642.16 CDP 11400 651066.12 244887.11 2. táblázat. Környező kutak és fúrások koordinátái Table 2. Coordinates of neighbouring wells and drillings Fúrás K-Ny/ EOV Y É-D/ EOV X Megjegyzés Dagály Béke-kút 651010,4 244053 hévízkút, z = 100,8 mBf Margitsziget-I. (1867!) 650322 243390 figyelőkút, (kézi GPS) Óbuda, Buszesz-kút 619942 245008,7 langyos karsztkút, z = 105,23 mBf 1939 évi mederfúrás 650835 244118 Becsült hely! (± 30 m.) Az 1996-os többcsatornás vízi szeizmikus mérés során szeizmikus forrásként egy nagynyomású levegővel működő, 20 inch3-es sleevegun került alkalmazásra. Az észlelést két párhuzamos, egyenként 16 csatornás hidrofon kábellel történt. Az egyes szeizmikus csatornák távolsága 6,25 m volt. A mérés eredményeként előállt 2D
