Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Lorberer Árpád Ferenc - Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása
62 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. szeizmikus szelvény a Duna alatt mintegy 500 méteres mélységig adott megbízható képet a szelvény nyomvonala mentén. A 6. ábrán bemutatott értelmezett szeizmikus szelvényen a rendelkezésre álló fúrási adatokkal (2. táblázat) történő összevetést követően került kijelölésre az oligo- cén-eocén réteghatár. Fontos megjegyezni, hogy a 6. ábrán lila színnel jelölt, „eocén mészkő” feliratú rétegösszlet magába foglalja az esetlegesen meglévő eocén bázis-konglomerátumot is. Az ábrán megjelenítésre kerültek az értelmezett tektonikus elemek is, melyek a szelvény mentén jelentős vertikális elmozdulásokat jeleznek. A valamikori Fürdő-sziget alatt markánsan jelentkezik egy vetőkkel határolt, kiemelt helyzetű eocén mészkő rög, mely felett az oligo-miocén rétegek jelentősen elvékonyodnak, esetleg teljesen hiányoznak is, azaz legfeljebb csak a szeizmikus szelvény felbontásánál, azaz 4-5 méternél kisebb vastagságban vannak jelen. A többcsatornás szeizmikus mérések felbontása nem teszi lehetővé, hogy a Duna mederfenekén megtalálható recens folyami üledék vastagságváltozását is vizsgáljuk. Feltételezésünk szerint a valamikori Fürdő-sziget területén a recens folyami üledékek csak kis vastagságban találhatók meg, a kiemelt helyzetű eocén mészkövek közvetlenül a mederfenék alatt találhatók. Ennek ellenőrzésére és az eocén mészkő felszínének részletes térképezésére a területen elvégzendő egy-csatomás szeizmikus mérés adhat választ. Ennek ellenőrzésére és mészkő-felszín részletes térképezése újabb szeizmikus méréssorral oldható majd meg. Duna-10/1996 6. ábra. Értelmezett vízi szeizmikus szelvény a területről (Tóth és társai 2003) Figure 6. Interpreted water seismic section of the area measured (Tóth et al, 2003) Megjegyzés: A sötétebb szín a termálvíz-tároló mészkövet, a világosabb a fedőt jelzi, ezek felett a Duna-hordalék és maga a folyó. A függőleges vonalak a közeli karszt kutak szelvénybe vetített helyét jelzik FÖLDTANI ÉS VÍZFÖLDTANI ISMERETEK ÖSSZEGZÉSE A 6. ábra geofizikai szelvényének bal oldalán jól látható, hogy a Margit-sziget északi hévíz kutakkal egy vonalba eső mérési pontnál a vízadó a pesti Duna-ágban is felhú- zódik a felszín közelébe - ez jól egyezik azzal az információval, miszerint Zsigmondi Vilmos 1867. évi első fúrt kútját a Margit-sziget északi végén ismert kisebb hévforrások mellett mélyítette le. A szelvény közepén, az 1 1250 CPD pontnál remekül látszik az elkotort Fürdő-sziget mederfenékig érő kibúvása, az adott szelvényben kb. 22 méter hosszban. E ponttól 160 méterre található a Dagály-fürdő termálkútja, ahol viszont az eocén mészkő vízadó 108 méter alatt jelent meg. A Fürdő-sziget kiemelkedését tehát már a meder alatt tektonikus szerkezetek határolják le minden irányból. A Fürdő-sziget és a Margit-sziget észak kiemelt szerkezete egybefüggő. Földtani felépítésük annyiban tér el, hogy míg a Margit-sziget középső részén, a kiemelkedéstől délre egyértelműen Budai márga jelenik meg (Tóth és társai 2003), addig a Fürdő-sziget környezetében a karsztos vízadó a jelenlegi fúrási és geofizikai mérési adatok alapján csak mészkőből áll. A geofizikai szelvényen látható értelmezett töréses szerkezetek jelentős része a fedő alsó felébe is átnyúlik, a fedő felső zónája azonban intaktnak tűnik a szelvényben. Ez a felső szint Budapest fedetlen építésföldtani térképe alapján (Kisdiné és társai 1983, MFGI Térinformatika O.) csak a pesti oldalon megjelenő miocén korú homokkő-réteg lehet. A tektonikus elemek jelentős része tehát feltehetőleg miocén előtti. Miocén homokkövet az óbudai oldalról nem írtak le, valószínűleg tektonikusán kiékelődik a Duna alatt, a Fürdő-szigeti szerkezetnél. A Fürdősziget kibúvása mentén húzódó peremi vetődés megfeleltethető Haas és társai 2011. évi alaphegység-térképén jelzett, a Dagály alatt közel É-D irányban végighaladó szerkezetnek is, illetve egyértelműen része a feltételezett „Dunai termális vonalnak” is. A geofizikai mérés virágszerkezetekbe csoportosuló, lisztrikus jellegű, keresztirányú, feltehetőleg oldal - eltolódásos szerkezeteket mutatott ki. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a karsztosodás, ill. keveredési korrózió kialakulásában a nagyszámú keresztirányú töréses szerepe
