Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Lorberer Árpád Ferenc - Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása
60 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. és a Nagy Óbudai-sziget között, a Margit-szigettől északra levő kis szigetecskét (Bad Haufen Wärmequelle), amelyet magyarul Fürdő-szigetnek neveztek (1-3. ábrák). 1. ábra. Óbuda az 1870-es évek elején, Vasquez által készített színes térkép (Forrás: Kiscelli Múzeum térképtára) Figure 1. North end of Buda and its islands around 1870, archive map by Vasquez (Source: Kiscelli Museum) A római birodalom hajóhídja a Fürdő-szigeten és a kormányzó nyári palotájának is otthont adó Óbudaiszigeten keresztül húzódott a pesti oldalon levő előretolt Trans-Aquincum erőd felé. A Fürdő-szigetről leírt épületmaradványok alapján a középkorban is lehettek rajta hídfő- és fürdő-célú épületek. Az 1780 és 1874 közötti különböző pontosságú és léptékű térképek mellett egy darab műszaki vázrajz maradt fenn a szigetről, az 1850-es években még jól látható régészeti (híd)maradványok leírása érdekében. Zsigmondy Gusztáv székesfővárosi mérnök méretezett ceruzarajza, a folyam-szabályozáshoz készült 1875. évi térképre átvezetett formában maradt fenn (Pest-Buda főváros mérnöksé- gi iroda 1875, és 2. ábra). A Fürdő-sziget tudományos leírása a magyar nyelvű geotermikus szakirodalom 160 évvel ezelőtti megszületését is jelzi. Szabó József műegyetemi professzor 1856. és 1857. évi két bejárását, hőmérséklet-méréseit, térképvázlatát, valamint a forrásoknál vett gázminták és algaminták vizsgálati eredményeit közölte pótolhatatlan értékű publikációjában (Szabó 1857, és 3. ábra). Az eredeti leírás szerint a Fürdő-szigeten fakadó források hőmérséklete többségében 40-42 °C volt. Mindegyik forrás a zátony nyugati oldalán fakadt, egymás közelében, egy részüknél gáz- és mészkiválás is volt észlelhető. A Fürdő-sziget fáit és területének egy részét az 1813. évi árvíz letarolta. A sziget az 1850-es évektől magasabb Duna-vízállás esetén rendszeresen víz alá került. A Vasárnapi Újság 1875. szeptember 19-i 38. száma szerint a sziget 1874-ben került elkotrásra a Dunai hajózás fejlesztési munkáinak a keretében. A FÜRDŐ-SZIGET REKONSTRUKCIÓJA Sziget helye korabeli térképek alapján A sziget elkotrása után egy évvel, 1875-ben fogadták el a főváros hosszabb távú árvédekezési tervét, amely Budán Lágymányoson, Pesten pedig végig az újpesti parton visszatöltést irányzott elő (4. ábra). A Fürdő-szigettel szemközti szakaszán fokozatosan több év alatt, összességében kb. 110 méter mélységben visszatöltötték a korábbi folyómedret. Amennyiben az árvédelmi munkák elkezdése és prioritása megelőzi a folyam-szabályozást, a Fürdősziget ma is létezhetne, itt, ill. a későbbi Dagály helyén lenne az első pesti termálfürdő. A Fürdő-sziget, ill. zátony sorsa ismert, 1874-ben elkotorták a dunai hajóforgalom veszélyeztetése miatt (Vasárnapi Újság 1875. szept. 19, 38. szám). 2. ábra. A Fürdő-sziget térképe Zsigmondy Gusztáv szerint - hídmaradvány cölöpalapjainak mérnöki felmérése Figure 2. The map of the Bath-island and its surrounding, sketched to show the remnants of a previous bridge (G. Zsigmondy, around 1850, copied on a Danube map of1875) 3. ábra: A Fürdő sziget térképvázlata Szabó József1857-es cikkében Figure 3. The sketch of the Bath-island according to the article of JSzabó, published in 1857 Négy különböző régi térkép a mai topográfiára történő illesztését mutatjuk be az 5. ábrán. Vasquez térképe mellett Blaschek 1832. évi térképét (Blaschek 1932), egy 1820-ból datált katonai térképet és az 1873-74 közötti, két egymásra épülő folyamtérképet használtunk fel. A térképek pontossága és léptéke is erősen eltérő, a folyam is sokat változhatott, így a sziget helyét és méretét is eltérően jelzik. A pesti partoldalon vízszintes sraffozással jeleztük a később visszatöltött, a 4. ábrán bemutatott mederzónát, azaz a régi és mai újpesti part eltérését.
