Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Lippai Anett, Káli Szandra, Vájná Balázs, Szuróczki Sára, Tóth Erika: A Dandár fürdő mikrobiológiai vizsgálata

12 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. különszám T-RFLP vizsgálatok eredményei A TRFLP profilok alapján számolt Shannon diverzitás indexek szerint a forrás erőteljesen diverz baktériumkö­zösséggel jellemezhető (2. ábra). Tenyésztéssel ebből a mintából azonban csak kevés féle taxont sikerült kimutat­nunk (7. ábra), amely felhívja a figyelmet a tenyésztéses módszerek szelektivitására. V ízminták j elzése 2. ábra. T-RFLP profilok alapján számolt Shannon diverzitás indexek a Dandár fürdő forrás és medencéinek vízében Figure 2. Shannon diversity indeces of the well and pool waters of Dandár bath based on T-RFLP A medencék közül a DM1_1 beltéri 38°C-os medence bizonyult a legkevésbé diverznek, amelyek egybevágnak a tenyésztéssel kapott eredményekkel, hiszen tenyésztéses vizsgálatokkal is ebből a medencéből sikerült a legkeve­sebb féle taxont kimutatni. Mivel a forrásvíz nincs kitéve különböző jellegű külső zavarásoknak, kialakulhat benne egy stabil baktériumközösség. Ezt igazolja az is, hogy a különböző időpontokban vett forrásminták egymással nagyfokú hasonlóságot mutatnak (5. ábra). A medencék vize a forrás vizétől határozottan elkülö­nül, sokszor az eltérő időpontokban vett minták is nagy kü­lönbségeket mutatnak (2. ábra). Ennek oka az lehet, hogy a különböző mintavételi idő­pontokban más személyek tartózkodtak a medencékben, emellett a mikrobaközösségekre hatással lehetnek a víz- tisztítás típusai, illetve a környezetből bekerülő eltérő (esetleg csak átmenetileg ott tartózkodó) mikroorganizmu­sok is. A DM1 medence első mintavételi időpontjának (DM1_1) mikrobiális közössége számunkra egyelőre is­meretlen tényezők alapján teljesen elkülönül minden egyéb mintától, bár igaz, hogy tenyésztéssel is csak kevés átfedést tapasztaltunk. Ahhoz, hogy a pontos, taxonok közötti különbségeket megismerjük, eredményeinket további, tenyésztéstől füg­getlen vizsgálatokkal (pl. új generációs szekvenálás) cél­szerű kiegészíteni. A Dandár fürdő vizének összehasonlítása más for­rások mikrobaközösségével A fürdővizekre irányuló mikrobiológiai kutatások so­rán legtöbb esetben a higiénés szempontokat vizsgálták, így kevés információ áll rendelkezésünkre a gyógyfürdők teljes mikrobiális összetételéről. PC1 (31,8%) I______________________________________ 3. ábra. A T-RFLP alapján az összes mintára végzett főkompo­nens analízis eredménye Figure 3. PCA analysis of different samples based on their T- RFLP profiles A budai Gellért fürdőt tápláló 36°C-os forrásvízben az általunk izolált forrásból a Firmicutes, Actinobacteria és a Proteobacteria (Alphaproteobacteria) képviselőit szintén kimutatták tenyésztéses módszerekkel, a tápanyagokat ala­csony koncentrációban tartalmazó 10%R2A és Minimál Médium alkalmazásával (Szuróczki és társai 2016). Az át­fedés nem meglepő, hiszen a Dandár fürdőt és a Gellért fürdőt tápláló forrás közös eredetű. A két fürdő medencéi­ből néhány közös baktérium nemzetséget - Rhizobium, Porphyrobacter, Blastomonas, Pseudomonas, Acinetobacter- is sikerült kimutatni. Szintén a Budai Termálkarsztban található Diana- Hygieia termálforrás 31°C-os forrásvizéből, R2A és vas­szulfát tartalmú Sphaerotilus-Leptothrix táptalajok alkal­mazásával a Dandár fürdő forrásához hasonlóan a legna­gyobb számban a Firmicutes képviselői jelentek meg, a Proteobacteria (Alphaproteobacteria, Betaproteobacteria és Gammaproteobacteria) és az Actinobacteria mellett. A tenyésztéses vizsgálatok mellett molekuláris klónozás se­gítségével is vizsgálták a Diana-FIygieia forrásvizét, amely során dominánsnak a Betaproteobacteria és a Nitrospirae képviselői bizonyultak (Anda és társai 2014). A budapesti Széchenyi fürdő 1246 méter mélyről, 76°C-os hőmérséklettel a felszínre érkező forrásvizét [Anda és társai 2015) és a Harkányi Gyógyfürdő két ter- melőkútjának (Büdöstapolca I. és Büdöstapolca II.) kénes vizéből származó (BTK) szintén molekuláris klónozás se­gítségével vizsgálták (Misefa 2012). Mindkét fürdő eseté­ben a Proteobacteria képviselői jelentek meg nagy szám­ban - a Széchenyi forrásában a Betaproteobacteria, a Har­kányi fürdő esetében a Deltaproteobacteria és Epsilonproteobacteria képviselői voltak dominánsak, emellett az Alphaproteobacteria és Betaproteobacteria osztályba tartozó mikroorganizmusok előfordulása is ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom