Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Lippai Anett, Káli Szandra, Vájná Balázs, Szuróczki Sára, Tóth Erika: A Dandár fürdő mikrobiológiai vizsgálata
13 pasztaiható volt. Természetesen az eltérő vizsgálati módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a pontos összehasonlítást, megjegyzendő azonban, hogy a Bacilli és Proteobacteria phylumok domináns előfordulását természetes vizekben és forrásokban több irodalom is alátámasztja (Edwards és társai 2013, Sayeh és társai 2010, Loy és társai 2005, Qin és társai 2016). ÖSSZEFOGLALÁS A termálforrások olyan egyedülálló környezetek, ahol csak kevés élőlény, elsősorban prokarióta szervezetek képesek élni. Munkánk során a Dandár fürdő forrásának és három medencéjének a mikrobiológiai vizsgálatát végeztük el, tenyésztésen alapuló és tenyésztéstől független eljárások alkalmazásával. Az összes sejtszám meghatározás eredményei alapján a forrás és a medencék között 1 -2 nagyságrendnyi különbség figyelhető meg. Az azonos hőmérsékletű medencék közül a beltéri 38°C-os medence sejtszáma bizonyult a legmagasabbnak, amely akár a vízkezelésből is adódhat, mivel abban töltő-ürítő jellegű a víztisztítás módja, míg a kültéri 38°C-os medencében vízforgatásos, ahol alkalmaznak fertőtlenítőszereket. Mind a forrásban, mind a medencék esetében változatos összetételű mikrobaközösséget sikerült kimutatnunk minden általunk vizsgált módszerekkel. A forrásból is izolált baktériumok közül csak hármat (Brevibacillus choshinensis, Brevibacillus brevis, Micrococcus aloeverae) sikerült kimutatnunk a medencék vizéből, valószínűsíthető, hogy ezt az eltérő környezeti paraméterek (pl. antropogén hatás) a vízkezelés módja, esetleg a gyorsabban növő baktériumok domináns növekedése okozhatja. A kültéri medencében többféle baktériumtaxont sikerült kimutatnunk, amit indokolhat az, hogy a külső környezetből a vízbe akadálytalanul bekerülhettek különféle mikroorganizmusok. A molekuláris vizsgálathoz (T-RFLP) két mintavételi időpont eredményeit hasonlítottuk össze. Ezen módszerrel a forrás vize a tenyésztéses vizsgálatok eredményeivel szemben diverz baktériumközösséggel jellemezhető. Ugyanakkor a forrásvíz mindkét mintavételkor nagyfokú hasonlóságot mutat, ami nem meglepő, mivel nincs kitéve külső zavarásnak. A beltéri 38°C-os medence vízmintája tűnt mikrobiológiai szempontból a legkevésbé összetettnek, ezt az eredményt a tenyésztéses vizsgálataink során is sikerült igazolnunk. IRODALOMJEGYZÉK Anda, D., Bükki, G., Krett, G., Makk, Márialigeti, K., Erőss, A., Mádl-Szőnyi, J., Borsodi, A., K. (2014). Diversity and morphological structure of bacterial communities inhabitink the Diana-Hygieia thermal spring (Budapest, Hungary). Acta Microbiol Immunol Hung 61, 329-346. Anda IX, Makk J., Krett G., Jurecska, L., Márialigeti K., MadlSzőnyi, J., Borsodi, A., K. (2015). Thermophilic prokaryotic communities inhabiting the biofilm and well water of a thermal karst system located in Budapest (Hungary). Extremophiles 19(4), 787-97. Lippai Anett és társai: A Dandár fürdő mikrobiológiai vizsgálata Borsodi A., Miseta, R., Palatinszky, M, Makk, J., Márialigeti, K. (2013). Spatial and temporal changes of bacterial communities inhabiting the well waters of Harkány spa. Acta Microbiol Immunol Hung 60, 329-343. Davis, K.E.R., Joseph, S.J., Janssen, P.H. (2004). Effects of growth medium, inoculum size, and incubation time on culturability and isolation of soil bacteria. Appl Environ Microbiol 71, 826-834. D'Urzo, N, Martellini M, Nenci C., Brettonil, Telford J.L., MaioneD. (2013). High-level intracellular expression of heterologous proteins in Brevibacillus choshinensis SP3 under the control of a xylose inducible promoter. - Microbial cell factories 1-12. Edwards T.A., CalicaN. A., Huang D. A., Manoharan N., Hou W.. Huang L., Panosyan H., DongH., Hedlund B. P. (2013). Cultivation and characterization of thermophilic Nitrospira species from geothermal springs in the US Great Basin, China, and Armenia. - FEMS Microbiology Ecology 85,283—292. Ferrari, B.C., Binnerup, S.J., Gillings, M.G. (2005). Microcolony cultivation on a soil substrate membrane system selects for previously uncultured soil bacteria. Applied and Environmental Microbiology. 11, 8714-8720. Gneiding K., Frodl R., Funke G. (2008). Identities of Microbacterium spp. encountered in human clinical specimens. - Journal of clinical microbiology 46(11), 3646-3652. Hiraishi A., Kuraishi H., Kawahara K. (2000). Emendation of the description of Blastomonas natatoria (Sly 1985. Sly and Cahill 1997 as an aerobic photosynthetic bacterium and reclassification of Erythromonas ursincola Yurkov et al. 1997 as Blastomonas ursincola comb. nov. - International journal of systematic and evolutionary microbiology 50(3), 11 ISII 18. Kagamata, Y., Tamaki, H. (2005). Cultivation of uncultured fastidious microbes. Microb Environ 20, 85-91. Kalwasinska, A., Felföldi, T., Walczak, M., Kosobucki P. (2015). Physiology and Molecular Phylogeny of Bacteria Isolated from Alkaline Distillery Lime. Polish journal microbiology, 64 (4), 369-377. Kämpfer P., Schulze R.,, Jäckel U, Malik K.A., Amann R., Spring S. (2005). Hydrogenophaga defluvii sp. nov. and Hydrogenophaga atypica sp. nov., isolated from activated sludge. - International journal of systematic and evolutionary microbiology 55(1), 341-344. Laffineur, K, Avesani, V., Cornu, G., Charlier, J., Janssens, M., Wauters, G., Delmée, M. (2003). Bacteremia due to a novel Microbacterium species in a patient with leukemia and description of Microbacterium paraoxydans sp. nov. - Journal of clinical microbiology 41(5), 2242-2246. Lee M. R., Huang Y. T, Liao C. H., Chuang T. Y., Lin C. K„ Lee S. W„ Lai C. C„ Yu C. J, Hsueh P. R. (2011). Bacteremia caused by Brevundimonas species at a tertiary care hospital in Taiwan, 2000-2010. - European Journal
