Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rákosi Judit - Ungvári Gábor - Kis András: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő gazdaságszabályozási koncepció
24 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. részletezett működési költségeire, kiemelten a hatóság monitoring tevékenységek működésben tartására, karban- felügyeleti és területi jelenlétének biztosítására, továbbá a tartására és megújítására. 1. táblázat. Az állami vízvagyon megőrzés igazgatási és hatósági alapfeladatainak költségigénye (millió Ft éves átlagban) Table 1. The cost requirement of the basic administrative and regulatory tasks related to the sustainable management of the state owned water assets Megnevezés Kormány-hivatal BM OKF és a 12 katasztrófa-védelmi igazgatóság OVF és a 12 vízügyi igazgatóság MFGI Összesen 1. Jelenlegi együttes finanszírozási szint összesen 2 366,0 1 327,1 1 730,4 6,0 5 429,5 2. Szükséges évenkénti többlet finanszírozás együttesen 350,0 1 145,5 546,0 0,0 2 041,5 3. További figyelembe veendő egyszeri tételek együttesen, éves átlagban 0,0 0,0 244,3 0,0 244,3 Összesen 2 716,0 2 472,6 2 520,7 6,0 7 715,3 Forrás: VGT2 8-22 táblázat MFGI = Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A koncepció konkrét javaslatokat tett a vízkészlet járulék rendszerének módosítására. A javaslat főbb elemei: A VKJ kiszámitási módjának átalakítása annak érdekében, hogy fedezze az új funkciójának, a vízkészlet-gazdálkodás és vízvédelem igazgatási és hatósági funkcióinak költség igényeit. (A vízvagyon megőrző használatát.) A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása (ez ex ante feltétel). összehasonlítva jelzik a készletgazdálkodásért felelős szervezet preferenciáit a vízhasználók számára, hogy mely készlettípusok használatát kívánja előtérbe helyezni más készlettípusokkal szemben (felszínit a felszín alattival szemben, hideg készleteket a termál készletekkel szemben, rosszabb minőségűt a jó minőségűvel szemben). A preferenciák kinyilvánításához képest akkor beszélhetünk a készlettípusok közötti választás ösztönzéséről, ha a díjak nagysága és a közöttük lévő különbségek a használók számára már olyan jelentőségűek, hogy érdemes a megváltoztatniuk készlethasználói magatartásukat. Ösztönzés a mennyiségi mérésen alapuló víz- használatra, különösen az öntözési vízhasználatok esetében. A vízkészlet járulék „g” szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének. Ösztönzés a lekötött mennyiségek pontosabb tervezésére, mind túl-, mind alulhasználat esetén. A vízkészlet járulék egy kitermelési díj, ami neve és az eszköz eredeti célja alapján a VGT előző ciklusában a készlet költség megtérülés eszközeként került megjelenítésre, azonban erre a szerepre a járulék kiszámításának algoritmusa (és a járulék szintje) alapján nem alkalmas. Jelenlegi formájában a járulékot meghatározó jogszabály preambulumában megfogalmazott célt, a vízkészlethasználók magatartásának érdemi befolyásolását csak részben tölti be. Számos olyan víztestünk van, ahol a VKJ rendszer működtetésével nem sikerült elkerülni és kezelni a mennyiségi problémák kialakulását és a korlátos készletek esetén megjelenő versengő igények közötti hatékony allokációt. A díjszámítás algoritmusa egy mennyiséghez kötött, alapdíjból és a vízkészlet típusától, valamint a felhasználás céljától (ágazatától) függő differenciáló tényezőből áll. Ez az algoritmus, mivel a fizetendő járulék a víz- mennyiséggel arányos, ösztönöz a takarékosságra. Továbbá a járulék nagyságát módosító szorzók egymással Abban az esetben, ha egy készlet korlátossá válik - a felhasznált mennyiség meghaladja a hasznosítható meny- nyiséget - akkor a készletnek valós ára keletkezik, és már nem csak hozzáférési díjat lehet vele kapcsolatban megfogalmazni. A rendeletben rögzített járulék nagyságok és módosító szorzók nem tudják tükrözni ezt (a korlátosság miatt felmerülő) értéket, amit az adott készlet a felhasználója számára ténylegesen jelenthet. Ez az érték ugyanis a használat céljától, helyétől, az alkalmazott technológia jellemzőitől egyaránt függ, felhasználónként eltérő lehet. Ezért az előre rögzített járulék nagysága nem alkalmas a korlátos készletek esetén szükségessé váló, a hasznosított készlet hozzáadott értékén alapuló allokációra. Erre más eszközök alkalmasabbak. A mennyiségi szempontból nem jó állapotban lévő készletek allokációs mechanizmusát a későbbiekben mutatjuk be. Az algoritmus a jelenlegi szorzóival ugyanakkor alkalmas arra, hogy meghatározza a még nem korlátos készletek esetében a készletek közötti választásra ösztönzés erősségét és azt, hogy a különböző vízhasználatok milyen mértékben járulnak hozzá a járulék bevételképzési céljához. Annak érdekében, hogy a VKJ rendszere alkalmasabbá váljon mind az ösztönző, mind a finanszírozási funkció betöltésére, a VKJ jelenlegi struktúrájában a következő módosítások javasoltak. A VKJ kiszámításának jelenlegi szabálya: VKJ = V • A • m • g A VKJ javasolt kiszámítási szabálya VKJ = V • A • m •g* t
