Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rákosi Judit - Ungvári Gábor - Kis András: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő gazdaságszabályozási koncepció
Rákosi J., Ungvári G., Kis A.: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő... 25 Ahol: „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség [m3]. „A” alapjárulék (4.50 Ft/m3), kivéve az üzemi fogyasztót (aki közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmeny- nyiséget használ fel), akkor 14,1 Ft/m3 „m” az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám értéke:- nem mért vízhasználat esetében: 2,0- mért vízhasználat esetében: 1,0. „g” az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függően módosító szorzószám. Ez a képlet az alábbi elemekben változna: Egyrészt a „g” szorzó összetételében változna meg, hogy tükrözzön az adott víztest használatával összefüggő szabályozástechnikai, és megfizethetőségi szempontokat. Javasolandó a halgazdasági vízkivételek járulékának visszavezetése mellett a kedvezményes időszak (vízzel bőven ellátott, vagy felesleggel rendelkező időszak) bevezetése, amely esetében a felszíni vízkivételek „g” szorzószáma az eredeti „g” érték ezred része. Másrészt a vízhasználat mértségétől függően a módosító szorzószám „m” értékét javasolt növelni a nem mért (vagy nem megfelelően vezetett nyilvántartású) vízhasználatok esetében, a jelenlegi 2-ről magasabbra, legalább 10-re. Olyan szintre kell emelni, ahol már megéri a mérést megoldani vagy hitelesen vezetni a 43/1999 (XII.26) KFIVM rendelet 5. § / h / (2/a) pontban meghatározott alapdokumentumokat. A VKJ korábbi működtetésének fontos tapasztalata, hogy a bevétel célzottságának megszűntetése (amelynek következtében elkülönített alap helyett 2006-tól a központi költségvetés bevétele lett) lecsökkentette a vízügyi hatóságok érdekeltségét a díj behajtásában, amit csak tetézett a több szegmensben (öntözés, halgazdaság, rizs- termelés) bevezetett nullás kulcs, ami együttesen ahhoz vezetett, hogy a feltételezések szerint jelentősen leromlott a vízhasználat mennyiségéről rendelkezésre álló információ minősége. (Például a 2013-as mezőgazdasági vízfelhasználásról szóló adatokban a KSH és a VKI adatai között 65% különbség van.) A vízgazdálkodási rendszer központi finanszírozásának a bevételekhez kapcsolásával ugyanakkor megteremthető az érdekeltség. Az eszköz újraértelmezésével egyértelmű helyzet állítható elő annak érdekében, hogy a járulékon keresztül a vízhasználók fedezzék (hozzájáruljanak) annak az állami feladatnak a ráfordításaihoz, ami a vízkészletek hosszú távú rendelkezésre állásához a vízhasználatok megvalósulása miatt szükséges. A járulék nagyságát a vízkészlethasználat nyomon követhetőségéhez szükséges háttértevékenységekhez kell kötni. A vízvagyon megőrző haszA VKI víztestek minősítésére szolgáló kategóriái komplex jellemzését adják a víztestek állapotának meny- nyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Alkalmazásukkal naprakészen tarthatók az igénybe vett víztestek állapotát tükröző „g” szorzótényezők. Mind FAV (felszín alatti víz), mind FEV (felszíni víz) esetében javasolható két kategória használata. Amennyiben a víztest ,jó” (vagy felszíni víztest esetben kiváló) minősítésű kategóriába tartozik, vagy pedig a többi „nem jó” állapotot egyesítő kategóriába (FAV esetben gyenge; FEV esetben mérsékelt, gyenge vagy rossz). A szorzó értéke a „nem jó” kategória esetén vesz fel nagyobb értéket. Egy új szorzótényező kerül bevezetésre, a „t” készletgazdálkodási pótdíj. Készletgazdálkodói szempontból egyaránt előnytelen, ha a vízhasználó az általa lekötött mennyiséghez képest többet használ fel (veszélyezteti a készlet megújulását és mások kiszámítható hozzáférését), vagy kevesebbet használ fel (más gazdasági tevékenységek lehetőségét csökkenti). A jelenleg alkalmazott ösztönzés helyett (Vg.Tv 15/B. § /b pont 10%-os túllépés esetén 9 Ft/m3 alapjárulékkal számítandó a teljes többletmennyiség a lekötött mennyiséghez képest) az eltérés mértéke alapján, sávosan növekvő díjtétel alkalmazása javasolt. A javasolt sávok és mértékek, amelyek további egyeztetés tárgyát képezhetik, az alábbi táblázatban találhatóak. A pótdíj mennyiségarányos, amelynek alapszorzója az egyébként fizetendő járulék alapdíja. A pótdíj mértéke a tervezési pontosságra gyakorolt hatása alapján rendszeresen felülvizsgálandó. Az engedély nélküli vízhasználat díja a teljes (becsült) mennyiségre az alábbi táblázat legmagasabb díjkategóriájának százszorosa. A magas díjjal itt valós elrettentés a cél. nosításához szükséges ellenőrző funkciók költsége egy kontrollálható szempont. Nem következik belőle a díj bármilyen arányú növelése (továbbá a VGT felülvizsgálati periódusaiban működését át lehet tekinteni és az érdekelteknek is lehetősége van, hogy működésre vonatkozó észrevételeiket becsatolhassák a felülvizsgálati folyamatba). A VKJ-t tehát továbbra is vízhasználat arányosan kell majd fizetni, de nem a vízért, hanem a vízhasználat lehetőségének a biztosításért kell azt megfizetni. A VGT2 kidolgozása óta módosult az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (továbbiakban Vgtv.) és a vonatkozó miniszteri rendelet (43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról). A koncepció javaslatainak megvalósításában jelentős előrelépés történt, bár vannak még olyan javaslatok, amelyek bevezetéséhez célszerű lenne további lépéseket tenni. VKJ-t kötelesek fizetni az öntözést és a halgazdasági vízszolgáltatást igénybevevők. Mennyiségi küszöböt tartalmaz a szabályozás. Nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi 50 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként 2. táblázat. A pontos lekötés tervezésére ösztönző sávos pótdíj mértékei Table 2. The levels of the supplemental fees incentivising the planning of accurate reservation Eltérés mértéke 0-5% 5%-10% 10%-20% 20% felett Pótdíj szorzóértéke Nincs pótdíj, a tervezés bevett bizonytalansága A VKJ járulék 10-szerese Az előző sáv értékének a kétszerese Az 5%-10%-os sáv értékének a tízszerese Forrás: VGT2 8-5 melléklet
