Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rákosi Judit - Ungvári Gábor - Kis András: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő gazdaságszabályozási koncepció
Rákosi J., Ungvári G., Kis A.: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő... 23 A probléma-feltárás alapján a legfontosabb és sürgető intézkedés a vízvagyon megőrző használatát biztosító államigazgatási tevékenységek megerősítése. Erre a stabil hatósági tevékenységre tudnak ráépülni a korlátos vízkészletekkel való gazdálkodás és a vízgazdálkodási infrastruktúra korlátos kapacitásaival való gazdálkodás szabályrendszerei. Ugyanakkor az infrastruktúra gazdálkodás és a készletgazdálkodás intézkedései által kialakuló gazdasági döntési tér az, amiben a vízpolitika saját eszközrendszerén keresztül ösztönző hatást lehet gyakorolni a vizek állapotára döntő hatással lévő területhasználati gyakorlat ésszerűsítésére (pl. a tápanyagterhelés csökkentés kérdésében). Ez a terület az, ami a vízgyűjtőgazdálkodást ténylegesen kiterjeszti a vízgyűjtőre. A közvetlenül a vízgazdálkodás kérdéskörébe tartozó infrastruktúra gazdálkodás és készletgazdálkodás esetében egyértelműbbek azok a korlátok, amelyek kikényszerítik a gazdálkodást. A területi vonatkozásban ugyanakkor a korlátos „készlet” a vízgyűjtőterület víz- és anyagforgalom szabályozási képessége, amely mentén a vízgazdálkodás kapcsolódik nem csak az árvízi, hanem a tágabb környezeti biztonság management kérdésköréhez. A szükséges közös szabályozások jogi alapja a Víz Keret- irányelv és a hozzá szorosan kapcsolódó Árvízi irányelv (.2007/60/EK irányelv 2007). A cikk további részében e fenti összefüggés-rendszer négy területéhez kapcsolódóan tárgyaljuk az VGT2-ben azonosított vízhasználati problémákat és a megoldásukra javasolt közgazdasági eszközöket. FELÜGYELETI, IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGEK A VÍZVAGYON MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez, végrehajtásához és felügyeletéhez kapcsolódó államigazgatási tevékenységek felölelik a vízvagyon megőrző használatának biztosításhoz szükséges állami tevékenységeket és egyben a VKI értelmében vízi szolgáltatásként kezelendők. Ha az állami feladatok összekapcsolhatóak a vízhasználók és terhelők befizetéseivel, az egyértelműen igazolná a „szennyező / használó fizet” elv érvényesülését az állam által nyújtott vízügyi alapszolgáltatások (a víz- vagyonhoz való kiszámítható, hasznosítási célú hozzáférés biztosításának) esetében. Ezek a bevételek ugyanis meghatározó részei a VGT által elvárt pénzügyi költség- megtérülésnek. Mivel az igazgatási és hatósági (kiemelten a felügyeleti és utóellenőrzési) feladatok ellátása biztosítja a víztestek jó állapotának megőrzését, ezért együttesen biztosítják az intemalizált környezeti költségek megtérülését is. Ez utóbbi a VKI által elvárt hármas költség-megtérülési szempontrendszer második, a referencia környezeti állapot fenntartásának kritériuma. A jelenlegi helyzetből való továbblépés érdekében a vízügyi, vízvédelmi finanszírozásán belül, a források tekintetében egyértelműen külön érdemes választani a hatósági, igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre bocsátott forrásokat a többi funkció, a vízügyi infrastruktúra vagyongazdálkodási és vízkár-elhárítási funkcióinak finanszírozásától. Ezt az átláthatóbb tervezést eredményező célt szolgálja a VGT elkészítésének és végrehajtásának felügyeletéhez kapcsolódó államigazgatási tevékenységek együttes szemléletű finanszírozása. A VGT-k végrehajtása jelenjen meg, mint önálló központi költség- vetési cím, amelynek alcímei tartalmazzák a különböző állami intézmények működésének keretében megvalósuló, egymást feltételező feladatokat. A javaslatot indokolja az, hogy a vízgazdálkodás felügyeletéhez, a vízvagyon megőrzéséhez szükséges állami feladatok egyrészről szorosan összefüggnek egymással, másrészről a feladatok jellege, az állami feladatszervezés átfogóbb szempontjai miatt nem egy szervezeten belül valósulnak meg. A különböző szervezetekben folyó tevékenységek esetében ezért fennáll annak a reális veszélye, hogy egy adott intézményben a többi vízügyi tevékenység szempontjából jelentőséggel bíró feladat számára nem jut elegendő erőforrás és így a vízgazdálkodás egészének tevékenységében szűk keresztmetszetek kialakulásához vezet. Ezt a kockázatot súlyosbítja a mára kialakult finanszírozás-gyakorlatban, hogy a vízügyi szervezetek számára a források hullámszerűen, a veszélyhelyzetek elhárításához kapcsolódóan állnak rendelkezésre. így pont az alaptevékenységek folyamatos és magas színvonalú teljesítése válik esetlegessé, ami mára akadállyá vált a vízvagyonnal való gazdálkodás állami szabályozói szintű feladatainak ellátásában. Az engedélyezési ügy-hátralékok, a felderítetlen illegális vízhasználatok, a vízbázis védőterületek kijelölésére vonatkozó határozatok elmaradása vagy a vízkészlet-használatok korlátainak érvényesítése nem (csak) önmagában jelent problémát. Egy-egy intézmény feladatainak elmaradása tovagyűrűzik a vízhasználatokat felügyelő és szabályozó teljes állami intézményrendszeren. Ez nem csak az esetleges környezeti minőség romlása miatt okoz problémát. A legnagyobb költség ugyanis az érvényesítetlen szabályok miatt ki sem alakuló gazdasági tevékenységek elmaradásából származik. A közgazdasági szaknyelv erre az esetre használja a haszonlehető- ség-költség fogalmát. Nagyon nagy lenne a haszonlehetőség költsége annak, ha a vízügyi hatósági és igazgatási funkciókat nem sikerül megerősíteni. A probléma kezelhető, ha az egymással szakmai szempontból összefüggő tevékenységek finanszírozásának egy forrása van, amelyet az egyes funkciókat éppen aktuálisan ellátó szervezetek között osztanak fel a szükséges feladat ellátási szint / kapacitás meghatározásával. Az intézményileg széttagolt VGT felügyeleti funkciók egymásrautaltságának figyelembevétele és erre alapozva a koherens finanszírozásuk megteremtése érdekében meghatároztuk az egybetartozó feladatok költségigényét (VGT2). Célunk az összeállítással az volt, hogy egy egységes rendszerben legyen áttekinthető, hogy a vízvagyon megőrző használatát biztosító államigazgatási vízügyi tevékenységek melyik szervezetnél, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján és milyen költséggel valósulnak meg. A költségeket az egyes intézményekben rendelkezésre álló pénzügyi adatok, illetve ahol ezek nem kerültek elkülönítetten gyűjtésre, ott becslés alapján végeztük el. A Víz Keretirányelv jelentési kötelezettsége szempontjából annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a vízkészlet-járulék (VKJ) és a vízterhelési díj bevételek meghaladják - azaz fedezetet nyújtsanak - a vízhasználatokat felügyelő hatósági és igazgatási tevékenységek fent
