Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rákosi Judit - Ungvári Gábor - Kis András: Fenntartható vízgazdálkodást és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtását elősegítő gazdaságszabályozási koncepció
22 latokat vízi szolgáltatásoknak tekint és ezekre a vízhez kapcsolódó szolgáltatásokra megköveteli a teljes költségmegtérülési elv érvényesítését. Ezen a közgazdasági nyelvezeten megfogalmazott célrendszer már könnyebben formálható ágazatpolitikai intézkedésekké (policy), azonban könnyen hatástalanná válhat, ha elveszti az átfogóbb társadalmi céllal való kapcsolatát. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során visszatérő konfliktus az árszabás kérdése (első körben nem is az árak nagysága, hanem egyáltalán az ár kialakításának ténye). Ez természetes érdekkonfliktus, hiszen egy új költségelem azonnal hat a gazdasági tevékenységek eredményességére, a háztartások költségvetésének fel- használására. Ugyanakkor ha feltesszük azt a kérdést, hogy mi a legkevésbé problémás szabályrendszere annak, hogy sok-sok egyéni, vízhasználatra irányuló igény kiszolgálásra kerüljön, de ahol szükséges és aki tud, az az összes igény kiszolgálhatósága érdekében alkalmazkodjon a számára szükséges mennyiségek és azok időzítése terén; nos ennek a feladatnak a hosszú távon legkevésbé problémás megoldását a vízre és vízhasználatra vonatkozó árpolitika tudja biztosítani, amit a VKI megfogalmaz. A lényeg ugyanakkor mindig a részletekben jelenik meg, vagy veszik el. Ezért szükséges, hogy az alkalmazott gazdasági eszközök tükrözzék a konszenzusos társadalmi célokat. A 2015-2021 időszakra vonatkozó második vízgyűjtő- gazdálkodási terv, továbbiakban VGT2 (OVF 2015) ösz- szetettsége miatt nehezen áttekinthető, hogy a különböző részterületekre megfogalmazott közgazdasági szabályozóeszközök hogyan függnek össze egymással, és hogyan szolgálják a vízzel kapcsolatos hosszú távú társadalmi célok elérését, megőrzését. Ez a cikk ezt az összefüggésrendszert kívánja bemutatni, és egyes kiválasztott gazdasági eszközök segítségével részletesebben feltárni az eszköz és a társadalmi, vízpolitikai cél közötti kapcsolatot. GAZDASÁGSZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A VGT2 keretében elvégzett gazdasági elemzések (Rákosi és társai 2014) alapján kidolgozott gazdaságszabályozási koncepció (Ungvári és társai 2015), továbbiakban „koncepció” kidolgozásakor figyelembe kellett venni a VKI követelményeit és az ún. ex ante feltételeket is. A VKI egyes vízhasználatokat vízi szolgáltatásoknak tekint, ahol a teljes költségmegtérülés elvét tükröző vízárpolitikát kell alkalmazni. Nem kell a teljes költség- megtérülést feltétlenül biztosítani, de meg kell becsülni a megtérülés jelenlegi szintjét, továbbá programmal kell rendelkezni a megtérülés javítására. A szolgáltatások vonatkozásában minimális követelmény, hogy a háztartások, mezőgazdaság, ipar bontásban szükséges a vízhasználókat megkülönböztetni. Vízi szolgáltatások a VGT- ben elvégzett gazdasági elemzés szerint a közüzemi vízellátás, települési szennyvízszolgáltatás, mezőgazdasági vízszolgáltatás, saját vízkivételek, duzzasztás és tárolás vízienergia termelési célra. Az EU a 2014-2020 költségvetési ciklusban ún. ex ante feltételeket fogalmazott meg. Ez azokat az intézkedéseket jelenti, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy támogatási források lehívhatósága ne kerüljön veszélybe: víziközmű szolgáltatás, mezőgazdasági vízszolgáltatás díjrendszerének fejlesztése, az öntözés, halgazdaság, rizstermelés területén a vízkészlet-járulék fizetési kötelezettség visszaállítása. Ennek megfelelően a gazdasági-szabályozási koncepció az EU által támasztott fenti követelmények mellett foglalkozott a hazai vízgazdálkodási problémákra kidolgozott egyéb gazdaságszabályozási eszközökkel is, a VKI rendszerével konform logikát alkalmazva. A koncepció a rövid távú, 2016-ig bevezetendő ex ante feltételek végrehajtásán túl számos olyan javaslatot tett, aminek kidolgozása és bevezetése a VGT2 időszakában 2018-ig, vagy azt követően esedékes. A koncepció a közgazdasági szabályozóeszközök széles tárházából a hazai vízgazdálkodási problémák kezelésére leginkább alkalmas, a célok elérését költség-hatékony módon megvalósító eszközöket válogatta össze. Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. Hatósági és igazgatási tevékenységek (------------------------------------------------------x Hatósági, igazgatási funkciók és monitoring képességek megerősítése V________________________________________/ Infrastruktúra-fenntartás, Kapacitásgazdálkodás Közérdek körének lehatárolása Vízpótló és vízelvezető rendszerek finanszírozása Gazdálkodás az infrastruktúra korlátos kapacitásával f--------------------------------------------------------------\ Korlátos vízkészletek elosztása Éven belüli szezonális készlet-allokáció javítása k________________________________________/ r--------------------------------------------------------------\ Diffúz terhelés kontrollja, szabályozása Hidromorfológiai fejlesztések optimalizálása v___________________________________________________ 1. ábra. A javaslatok stratégiai fókuszai és a stratégiai fókuszokon belül megfogalmazott beavatkozási területek Figure 1. The strategic focuses of the recommendations and the areas of intervention articulated within the strategic focuses
