Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon 79 A VKI előírásai szerint elkészített, 2009. december 22-én közzétett első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT1 2009) készítése során első alkalommal történt meg a rendelkezésre álló, a VKI elveinek és metodikáinak megfelelő monitoring eredmények ökológiai és kémiai állapotértékelése, melyet a 2015. december 22-i határidővel felülvizsgált, ún. VGT2 keretében újraértékeltek a szakértők (VGT2 2015). A VGT2 állapotértékeléséhez felhasznált, 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján a felszíni víztestek, azaz a vízfolyások és az állóvizek (1078 db) 9%-a volt „kiváló”, illetve „jó” állapotban, és a víztestek mintegy három-negyed része további javító intézkedést igényelt a jó állapot elérése érdekében (7. ábra). ■ kiváló Djó □ mérsékelt □ gyenge Drossz □ adathiány □ nam 7. ábra. A felszíni víztestek ökológiai állapota a víztestek száma szerinti megosztásban (VGT2 2015) Figure 7. Ecological quality of surface waters in ratio of total water bodies (VGT2 2015) Az ökológiai állapotot elsősorban a biológiai elemek állapota határozza meg. Az ökológiai állapotot támogató fizikai-kémiai elemek alapján a biológiai állapotnál általában kedvezőbb a kép, a minősített víztestek közül a folyók esetében 59%, az állóvizek esetében a 44% került a ,jó” és „kiváló” osztályba (8. és 9. ábra). Ezen belül a paramétercsoportok közül a tápanyagtartalom és az oxigén-háztartás (szerves anyagtartalom) szerinti osztályozás hozta a leggyengébb eredményt, amely azt igazolja, hogy a felszíni vizek esetében Magyarországon az eutrofizáció még ma is jelentős mértékű, mely részben emberi hatásra, részben természetes jelenségként következik be. Felszíni víztesteink kb. egyharmada eutróf állapotú, közel fele potenciálisan eutróf kategóriába sorolható. Bár tavaink túlnyomó többsége nem eutróf, de közel harmaduk potenciálisan eutróf annak ellenére, hogy számos intézkedés hatására a terhelések csökkentek az elmúlt évtizedekben. Az értékelt felszíni víztestek kb. 85%-a „jó” állapotban volt, 15%-a viszont nem érte el a jó állapotot, azaz „nem megfelelő” kémiai állapotú. Ugyanakkor a viztes- tek jelentős részére még mindig nem állt rendelkezésre elegendő vízminőségi információ, elsősorban az elsőbbségi veszélyes anyagok monitoring hiányosságai miatt. Ezek az állapotértékelés során, mint „szürke” („ismeretlen állapotú”) víztest jelennek meg. A nem megfelelő állapotot számos vegyületnek, illetve elemnek az EU által megszabott határértéknél (EQS) magasabb koncentrációja okozta, ezek elsősorban az antracén, diuron, endoszulfán, fluorantén, higany és vegyületei, kadmium és vegyületei, nonilfenol (4-nonilfenol), ólom és vegyületei és triklór- metán. Ezek közül a legtöbb problémát a fémek, a higany és a kadmium okozta. „Jó” kémiai állapot a jellemző általában nagy tavainkra, illetve a vizsgált holtágakra, ivóvíztározókra, szikes tavakra. szerves állapot ■ kiváló njó g met s ekeit □ gyenge arossz □adathiány anam 8. ábra. A felszíni vizek fizikai-kémiai állapota (VGT2 2015) Figure 8. Status ofphysical-chemical parameters of surface waters (VGT2 2015) 9. ábra. A felszíni vizek fizikai-kémiai állapota-térkép (VGT2 2015) Figure 9. Map ofphysical-chemical status of surface waters (VGT2 2015) Az összesített minősítés (ökológiai és kémiai állapot közül a rosszabb) szerint “jó” állapotú természetes víztestek közé nagyrészt a dombvidéki vízfolyások felső szakaszai tartoznak, a Duna és a Tisza összességében mérsékelt állapotú. A Balaton, a Fertő-tó és a Velencci-tó állapota jó. A 2010-2014 között 240 kijelölt fürdőhely minősítésére külön is sor került a speciális környezet- egészségügyi szempontokat (pl. mikrobiológia) is figyelembe vevő fürdővíz értékelési rendszerben. 174 fürdőhelyen a vízminőség jó volt, sőt, a strandok 56%-án stabilan kiváló a vízminőség. A kijelölt fürdőhelyekből mindössze 6 db olyan eset volt, ahol a nem megfelelő vízminőség tartósan akadályozta a fürdőzést. A turizmus szempontjából kiemelt jelentőségű vizünk a Balaton. A legjobb példa a hazai vízvédelmi programok eredményességére, hogy a Balaton vízrendszerén a táp-
