Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
80 Hidrológiai Közlöny 2017.97. évf. 2. sz. anyag- és szerves szennyeződés-visszatartással kapcsolatos intézkedések több évtizeddel ezelőtt elkezdődtek és az eutrofizálódási folyamat visszaszoritásához vezettek. A tó biológiai egyensúlya mára stabilizálódott. Az elmúlt években nem fordult elő az 1990-es évek közepén még gyakori nyárvégi algavirágzás. Mindez a Balaton közvetlen környéke mellett a teljes vízgyűjtőre is kiterjedő szennyvíztisztítási programnak, valamint a szennyvizek egy részének más vízgyűjtőbe történő elvezetésének köszönhető. A nagy kiterjedésű vizes élőhely, a Kis- Balaton vízvédelmi rendszerének rehabilitációja és a tavat tápláló vízfolyások torkolatába épített szűrőrendszerek is jelentős hatással voltak a tó tápanyag- és szervesanyag-terhelésének c sökkenésére. A felszíni vízkészletek vízminőségi állapotát időnként jelentős mértékben rontják a rendkívüli szennyezések (haváriák), amelyek során rövid idő alatt a normál szintet meghaladó, lökésszerű szennyezőanyag terhelés érheti a vizeket. Ezek sokszor külföldi eredetű esetekből származnak. Az egyik legemlékezetesebb eset a 2000. év elején történt, amikor a Tisza romániai vízgyűjtőjén létesült bányászati zagytározóból származó nagy mennyiségű cianidot tartalmazó szennyezés súlyos ökológiai károkat okozott a Tisza magyarországi szakaszán. Felszín alatti víz A nem körültekintő lakossági és gazdasági tevékenységek miatt már az 1920-as években a talajvizek szeny- nyezettsége nem tette lehetővé a legtöbb helyen az ivóvízcélú felhasználást a beépített területek térségében Magyarországon. Az 1960-70-as években a mezőgazda- sági termelés intenzívebbé válása (pl. hígtrágyás állattartó telepek elterjedése, a műtrágyahasználat jelentős növekedése) hatására pedig a talajvíz nitrát szennyezettsége fokozatosan megnövekedett a mezőgazdasági területek jelentős részén is. Egyre több helyen váltak ismertté ún. rendkívüli felszín alatti vízszennyezések is (pl. benzinkutak környezetében), és világossá vált, hogy a talajvizek szennyeződése általában veszélyezteti a mélyebben elhelyezkedő felszín alatti vizek minőségét is. Magyarországon több olyan vízminőségi komponens is van, amelynek a természetes háttérértéke viszonylag magas, miközben ugyanezek az anyagok antropogén eredetű szennyezés útján is bekerülhetnek a felszín alatti vízbe. Ilyen, természetes eredetű szennyezési problémát okozhat például az oldott vas, mangán, ammonium és arzén esetén a határérték feletti koncentrációk, főleg a porózus vízadó rétegekben. A karsztvizeknél és a parti szűrésű vizeknél ez ritkábban okoz problémát, bár ezek a vízadók nagyon sérülékenyek. 2009-ben, a VKI előírásai alapján készített első vízgyűjtő-gazdálkodási (VGT1) tervezés során elvégzésre került a felszín alatti vizek mennyiségi és kémiai állapotát együttesen figyelembe vevő integrált állapotértékelés is, amelyet 2015-ben a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT2) felülvizsgált. A 2015. évi értékelés alapján a 185 kijelölt víztest 53%-a ,jó” állapotban volt, 14%-a ,jó, de gyenge kockázata” minősítést kapott, míg 33%-a „gyenge” állapotban volt (10. ábra). 10. ábra. A felszín alatti vizek összesített állapota (VGT2 2015) Figure 10. Integrated status of groundwater (VGT2 2015) A felszín alatti víztestek szennyezettsége szempontjából darabszámúkat és területi kiterjedésüket is tekintve a diffúz eredetű szennyezések a jelentősebbek, általában a nitrát miatt. Magyarországon 2008-2013 között összesen 2338 db peszticid kimutatás céljából vett vízmintát vizsgáltak. A mérések 80 féle peszticidre terjedtek ki. A vizsgálatok alapján a peszticid terheltség miatt egyetlen víztest sem lett „gyenge” vagy ,jó, de gyenge kockázata” minősítésű. Bár a korábbi értékeléshez viszonyítva érzékelhető némi javulás, azért a felszín közeli víztestek szennyezettséggel szembeni sérülékenysége, kitettsége most is jelentősebb, mint a mélyebb vízrétegeké. Annak ellenére, hogy több monitoring kút mérési adata is küszöbérték fölötti koncentrációt mutatott egyes pontszerű szennyező forrásból származó szennyezőanyag vonatkozásában (pl. szulfát, klorid, fémek, PAH, VOC), a részletesebb értékelések elvégzése alapján megállapítható volt, hogy a szennyezések mértéke és jellege nem volt szignifikáns. Mivel a szennyezőanyagok jelenléte az ivóvizet szolgáltató vízbázisok esetében az emberi egészséget közvetlenül is veszélyeztetheti, ezért a felszín alatti víztesteken belül a vízbázisok kiemelt figyelmet kaptak az állapotértékelés során. A termelőkutak és az ivóvízbázisok védőterületeire eső megfigyelő kutak vizsgálata azt mutatta, hogy összesen 20 víztest volt „gyenge” állapotú. Általában a szennyezett vízbázisokra a települési vagy mező- gazdasági eredetű nitrát-szennyezés a jellemző. A statisztikai trendvizsgálatok eredményeként összesen 15 víztest "gyenge", vagy "jó, de gyenge kockázata" állapotot mutatott a statisztikailag szignifikánsan emelkedő trendek alapján, melyek jellemzően a nitrát és az ammonium koncentrációk esetében voltak megfigyelhetők. Az intrúziós teszt elvégzése a mennyiségi állapot és a hosszantartó és jelentős tendenciákkal kapcsolatos értékeléshez kapcsolódott. A trendvizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a porózus vízadó rétegekre a nitrát szennyeződés nem húzódott le, valamint a termális karsztvíztestek vízminőségi változásai egyelőre nem értek el olyan mértéket, amely miatt további intézkedésre lenne szükség (pl. technológiaváltásra, vagy a hasznosítás felhagyására).
