Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon 69 jelentősen befolyásolja minőségüket. A legtöbb vízminőségi problémát a következők okozzák:- a vizeinket érő jelentős mértékű szerves anyag- és tápanyagterhelések (nitrogén és foszfor tartalmú szennyezések),- a veszélyes kémiai szennyező anyagok vízbe kerülése,- a felszíni vizek ökológiai állapotát befolyásoló hidromorfológiai változások,- a felszín alatti vizek szennyeződése és túlzott mértékű kitermelése. Ezek tekinthetők olyan jelentős vízgazdálkodási kérdéseknek, melyek javító intézkedéseket igényelnek annak érdekében, hogy vízkészleteink minősége mindenhol megfelelő legyen. A fenti szennyező anyagok elsősorban- a pontszerű szennyező forrásokból (pl. szennyvíz- tisztító telepekről származó tisztított szennyvíz bevezetések, szennyvízcsatorna hálózaton keresztül összegyűjtött, tisztítatlan szennyvíz bevezetések, ipari szennyvíz és használtvíz bevezetések) és- a diffúz jellegű szennyező forrásokból (pl. mező- gazdasági, városi és egyéb területekről származó szennyezőanyag bemosódásokból, illegális vagy nem megfelelő hulladéklerakásokból, régebben elszennyeződött területekről, az ún. „történelmi” szennyezésekből, szennyezett csapadékvizekből, belvíz levezetésekből, légköri kiülepedésekből, geológiai eredetű természetes háttér szennyezésekből) származnak. A szerves- és a tápanyagok túlzott mértékű jelenléte megváltoztatja az ökoszisztémák életfeltételeit. A szerves anyagok bomlása fogyasztja a vízben oldott oxigént, a sok tápanyag hatására a növények természetestől eltérő növekedési/pusztulási folyamatai (pl. eutrofízáció/algásodás, hínarasodás, nádpusztulás, sűrűn benőtt medrek) indulhatnak be, amelyek azután kihatással vannak a vízi ökoszisztéma egészére is. Magyarországon a felszini vízkészletek jelentős része eutróf állapotú, részben a magas szennyezőanyag terhelés, részben pedig a hidrológiai viszonyok és a hidrometeorológiai természeti adottságok következtében. A felszín alatti vizek esetében a megemelkedett nitrát-tartalom, főleg a települések térségében, nagyrészt a közcsatorna-hálózaton összegyűjtésre nem kerülő háztartási szennyvizeknek, a mezőgazda- sági területeken pedig a nem megfelelően alkalmazott műtrágya használatnak és szerves trágya kihelyezésnek a következménye. Összességében a felszíni vizek tápanyag terhelésében jelenleg kb. 40-60% arányban osztoznak a pontszerű (szennyvíz) bevezetések és a diffúz szennyező források Magyarországon. A magas tápanyagterhelés nemcsak a hazai felszíni vízkészletünkben okoz problémát, hanem a Duna alsó szakaszának vízminőségét is negatívan befolyásolja. A Duna teljes (nemzetközi) vízgyűjtőjéről a folyóba és mellékvízfolyásaiba bekerülő szerves- és tápanyagok együttesen hozzájárulnak a Duna-Delta (romániai vízgyűjtőterület) eutróf állapotához és a Feketetenger torkolatvidékén évtizedek óta tapasztalt vízminőségromláshoz. Annak megállapítására, hogy a teljes vízgyűjtőterületen a folyót érő tápanyag-terhelés milyen mértékben származik a különböző típusú szeny- nyező forrásokból és milyen szennyezőanyag-elérési útvonalakon keresztül éri el a szennyezés a Dunát, az ún. MONERIS modellt alkalmazták 2015-ben, a Duna nemzetközi vízgyűjtőjére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében. A modellszámítás, a 2009-12 időszakból rendelkezésre álló adatokon alapulva, azt állapította meg, hogy a teljes Duna vízgyűjtőn évente 605 000 tonna összes nitrogén (ÖN) és 38 500 tonna összes foszfor (ÖP) terhelés éri a folyót, melyek emissziós elérési útvonalát az 1. ábra, míg %-os megoszlását a 2. ábra mutatja. A magyar vízgyűjtőterületről az ÖN terhelés kb. 5%-a, az ÖP terhelés kb. 7%-a származott a modellszámítás szerint. (Magyarország teljes területe a Duna nemzetközi vízgyűjtőterületéhez tartozik, és annak 11,6%-át képezi. A hazai eredetű tápanyag-terhelési hozzájárulásunk mértéke tehát alacsonyabb, mint a területi részesedésünk aránya.) 1% 2% 31% Légköri kiülepedés Felszini lefolyás ■ Talajerózió Talaj drén Talajvíz ■ Települési lefolyás ■ Pontforrás 1. ábra. Az összes nitrogén (ÖN) és az összes foszfor (ÖP) emisszió elérési útvonalak megoszlása a teljes Duna medencében (20092012 referencia időszak) (Forrás: ICPDR 2015) Figure 1. Share ofpathways of total nitrogen (TN) and total phosphorous (TP) emissions in the whole Danube Basin (2009-2012 reference period) (Source: ICPDR 2015)
