Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
70 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. Összes Összes nitrogén 8N foszfor 11N 9S 29% Mezogazdasag 2SS 41% Települési vízg. Egyéb területek ■ Természetes háttér 26% 51tí 2. ábra. Az összes nitrogén (ÖN) és az összes foszfor (ÖP) emissziók szennyező-forrásonkénti megoszlása a teljes Duna medencében (2009-2012 referencia időszak) (Forrás: ICPDR 2015) Figure 2. Share of sources of total nitrogen (TN) and total phosphorous (TP) emissions in the whole Danube Basin (2009-2012 reference period) (Source: ICPDR 2015) A nem megfelelően tisztított ipari szennyvizek a technológiájuktól függően különböző szennyezőanyagokkal terhelhetik a befogadó vízkészleteket, különösen akkor, ha működésük nem felel meg az elérhető legjobb technika („BAT”) színvonalának. A települési szennyvizek is tartalmazhatnak veszélyes kémiai szennyezőanyagokat, még a szennyvíztisztítás után is. Ezek a közcsatorna- hálózatba vezetett lakossági és ipari szennyvizekből, illetve különböző lefolyásokból származnak. A kémiai szennyezőanyagok jelentős része különböző diffúz forrásból ered, például a mezőgazdasági kemikáliák túlzott vagy nem megfelelő felhasználásából, a nem megfelelően kialakított hulladéklerakókból, a felhagyott, nem megfelelően rekultivált bányaterületekről. Lokálisan vízminőségi problémát okozhatnak a korábban súlyosan elszeny- nyeződött területekről származó szennyezések, különösen akkor, ha nincs folyamatban megfelelő kármentesítési beavatkozás, vagy az nem eléggé hatékony. Ezek a vegyi szennyezőanyagok veszélyeztethetik a vizek élővilágát, és veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre is. Gondot okoz helyenként a vízgyűjtő természetes geokémiai adottsága miatti magas háttérszennyezettség is, elsősorban néhány nehézfém komponens esetében (főleg a Tisza vízgyűjtőjén). Ennek következtében egyes térségekben a felszín alatti vizekben néhány paraméter értéke meghaladja az ivóvíz minőségi határértékeket is, és a víz csak megfelelő tisztítási technológia után alkalmas vízellátási célra. A külföldi eredetű balesetszerű vízszennyezések (haváriák) sokszor szintén veszélyes anyagokkal hozhatók összefüggésbe. A folyók és állóvizek természetes medrét, vízháztartását, lefolyási viszonyait megváltoztató hidromorfológiai körülmények is jelentősen ronthatják a vízi ökoszisztémák életkörülményeit. A magyarországi folyók, illetve állóvizek nagy részét érintik olyan korábbi beavatkozások, amelyek jelentősen megváltoztatták az eredeti hidrológiai és morfológiai viszonyokat. A legfőbb problémát a vízfolyásokon a vízi élőlények, elsősorban a halak vándorlásának korlátozása, a folyók szabályozottsága, az árvízvédelmi művek létesítése okozza. A vízfolyások és állóvizek vízjárásában jelentős változást jelenthet a belvízvédelmi tevékenység is, illetve az aszályos időszakok gyakoribbá válása, mely jelentős hatással van a vizes élőhelyek állapotára és a vizek élővilágára is. A felszín alatti vízkivételek jelentős mértékűek Magyarországon. A vízkivétel kb. 80%-a az ivóvízellátás céljait szolgálja. (Az ivóvíz-szolgáltatás kb. 95%-a a felszín alatti vízkészletekből történik Magyarországon.) A túlzott mértékű vízkivétel több helyen a talajvízszint csökkenését eredményezte (főleg az ország keleti felén, és a Duna-Tisza köz térségében), amely mezőgazdasági károkat, és az élőhelyek kiszáradását, degradálódását is maga után vonhatja. A problémát fokozza, hogy nagyon nagy számban vannak engedély nélkül létesített kutak, amelyek abban az esetben, ha szakszerűtlenül lettek kiképezve, a felszín alatti vízrétegek elszennyeződéséhez is hozzájárulhatnak. A felszín közeli sekély vízrétegek különösen érzékenyek a felszínről származó, antropogén eredetű szennyezésekre. A szennyezett felszín alatti vizek minőségének természetes úton történő helyreállítódása igen lassú folyamat, több esetben több évtizedet vesz igénybe, a szennyezőanyag jellegétől függően. Sokszor hosszú időn át észrevétlen is marad a szennyezés, és ennek következtében a víztartó nagyobb részére is szétterjedhet. A szennyezett felszín alatti vizek kármentesítése nagyon drága beavatkozás, és több szennyezőanyag esetében nem is eléggé hatékony. Az ország gazdag termálvizekben is, de ebből a szempontból is igaz, hogy ezeknek a vízkészleteknek a túlzott igénybevétele, vagy nem megfelelő használata nyomás- és hőmérséklet csökkenéshez vezethet a termálvíztestekben. A VÍZMINŐSÉGVÉDELMI SZABÁLYOZÁS ELVEI ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON Magyarországon a II. világháború után néhány évvel, 1952-ben jelent meg az első olyan vízminőség-védelmi előírásokat is tartalmazó jogszabály (2/1952. MT sz. rendelet), amely kimondta, hogy a szennyvizek csak kellő tisztítás után vezethetők be a befogadóba. Néhány évvel később jogszabályban előírt kötelezettséggé vált, hogy a káros szennyvizeket kibocsátó üzemeket és létesítményeket csak szennyvíztisztító berendezésekkel együtt lehet létesíteni. A már meglevő üzemeket 1971-ig el kellett látni utólag ilyen berendezésekkel. 1961-ben egy kormányrendelettel bevezették a szennyvízbírság jogintézményét is, amely a vizeket károsan szennyező jogi sze
