Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
68 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon Kerekesné Steindl Zsuzsanna Vízminőség-védelmi szakértő, nyug. minisztériumi főosztályvezető-helyettes (E-mail: zs.steindl@upcmail.hu ) Kivonat Magyarországon a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi állapotát a különböző pontszerű és diffúz forrásból származó terhelések, a folyók és a tavak medrét, vízjárását érintő hidromorfológiai beavatkozások, valamint az országhatáron belépő folyók vizének minősége határozza meg. Az elmúlt évtizedekben kialakításra és fejlesztésre került a vizek védelmét szolgáló szabályozási környezet és az állami feladatokat ellátó intézményrendszer. A vizek állapotát rendszeres monitoring vizsgálati rendszerben ellenőrzik az illetékes szervezetek. A mérési eredmények alapján a felszíni vizek ökológiai és kémiai, valamint a felszín alatti vizek kémiai és mennyiségi állapota az EU Víz Keretirányelvének (VKI) megfelelően, egységes elvek szerint kerül meghatározásra. A cikk rövid áttekintést ad a főbb vízminőség-védelmi kérdésekről Magyarországon, és röviden áttekinti az elmúlt fél évszázadban a szabályozási, intézményi, monitoring és állapotértékelési módszertani területen bekövetkezett fejlődést. Ezt követően rövid áttekintést ad az ország felszíni és felszín alatti vízkészletének jelenlegi állapotáról. Ennek alapján megállapítható, hogy bár napjainkban a vizek állapota általánosságban kedvezőbb, mint az 1970-80-as években volt, még jelentős számú intézkedési program végrehajtására van szükséges legkésőbb 2027-ig ahhoz, hogy a környezeti célkitűzések maradéktalanul teljesüljenek. Kulcsszavak Vízminőség-védelem, felszíni és felszín alatti vizek, ökológiai és kémiai állapot, pontszerű és diffúz szennyező források, kémiai szennyezőanyagok, vízminőségi monitoring, vízminőségi állapotértékelés, intézkedési programok. Water quality protection in Hungary - policy and status Abstract The quality of surface waters and groundwater in Hungary is determined by the pollution loads from different point and diffuse sources, the hydromorphological alterations of rivers’ and lakes’ beds and water regime, as well as the quality of transboundary rivers entering into the country. In the last some decades relevant water protection legislation and state administration system have been set up. The responsible organizations controlling the quality of waters operate monitoring networks. On the basis of measured data the ecological and chemical status of surface waters, as well as the chemical and quantitative status of groundwater are assessed using the common principles determined by the EU Water Framework Directive (WFD). This paper gives an overview of the main water quality challenges in Hungary, briefly discusses the legal, institutional, monitoring and assessment methodological developments over the last half century. That is followed by a concise description of the current status of surface and groundwater resources in the country. It is concluded that although the quality of waters is much better today than it was in the 1970-80s, implementation of significant number of further measures is necessary until 2017 to fulfil the environmental objectives required by EU WFD. Keywords Water quality protection, surface and groundwater, ecological and chemical status, point and diffuse pollution sources, chemical pollutants, water quality monitoring, water quality status assessment, program of measures. BEVEZETÉS A felszíni és felszín alatti vízkészletek alapvetően megújuló természeti erőforrások. A társadalmi és gazdasági fejlődés nemcsak a megfelelő mennyiségű, hanem a jó minőségű vízkészlet biztosítását is igényli. Ugyanakkor főként a különböző antropogén tevékenységek következtében szennyeződnek el vízkészleteink, amely akár oda is vezethet, hogy az adott viztest, például magas veszélyes szennyezőanyag tartalma miatt, nem alkalmas adott vízhasznosítási célra történő felhasználásra. Ezért olyan vízvédelmi szabályzási környezetre van szükség, amely a megfelelően megtervezett intézkedések együttes végrehajtásával biztosítja a vízkészletek minőségének védelmét, a jó állapot elérését és megőrzését, és ezzel hozzájárul az ökológiailag fenntartható fejlődés biztosításához. Az elmúlt évtizedekben a társadalom érdeklődése Magyarországon is növekedett a felszíni és felszín alatti vízkészletek elszennyeződésének megakadályozása vonatkozásában. A szennyezések korlátozására, a szennyvizek kezelésére, a vizek minőségének megőrzésére és javítására vonatkozó szabályozások és intézkedési programok fokozatosan beépültek a hazai környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakpolitikákba. Ez a cikk általános áttekintést kíván adni azokról a főbb szennyező forrásokról és hatásokról, amelyek alapvetően meghatározzák Magyarország vízkészleteinek minőségét, valamint a vizminőségi állapot további javítását szolgáló szabályozási, intézményi rendszerről és intézkedésekről. Röviden bemutatja a jelenlegi vízminőségi állapotot is, mind a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozóan. A VÍZMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁGON A felszíni vizek 95%-a Magyarországon külföldi vízgyűjtőről származik, és a felszín alatti víztestjeink jelentős része is országhatárokkal osztott. így elmondható, hogy vízkészleteink állapota jelentős mértékben függ a beérkező víz minőségétől, illetve a felvízi vízgyűjtőkön a vizek terhelésével kapcsolatos tevékenységektől. Természetesen az ország területén is különböző szennyező forrásokból éri olyan hatás vizeinket, amely
