Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - AZ MHT CENTENÁRIUMI EMLÉKÜLÉSE - Kőrösi Csaba: A 2016. évi Budapesti Víz Világtalálkozó eredményei
Körösi Csaba előadása a Magyar Hidrológiai Társaság alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi emlékülésen 11 hogy mi lesz a vízzel kapcsolatos Fenntartható Fejlődési Cél tartalma. Hogy legyen egy SDG, amely ezt a kérdéskört körbefogja. Lett. Itt meghatároztuk, az Önök segítségével meghatároztuk itt Budapesten, ezt átvette az ENSZ, átvette a világ, és ma ezt úgy hívják, hogy 6-os számú SDG. 2016-ban tehát a feladat az volt, hogy próbáljuk hozzásegíteni a világot ahhoz, hogy ezt a kitűzött célt hogyan lehet megvalósítani, hogyan lehet hozzá egy szerszámkészletet adni az elkövetkezendő évekre. 2013-ban az egyik nagy feladat az volt, hogy a felkészülés, az együttműködés felrázza a magyar vízipart és hozza helyzetbe azt. Azóta a magyar vízipar 1 milliárd USD-s üzletet produkált exportban. 2016 feladata, hogy akkor most innen ugorjunk egy nagyot előre. Éppen most készülődik az ugrás. 2013-ban az volt a feladat, hogy tágítsuk a magyar vízdiplomácia mozgásterét. 2016-ban a feladat az volt, hogy tartósítsuk azt a helyet, amit elfoglaltunk a trendeket befolyásolni képes országok között. A 2016-os BWS-nek (Budapest Water Summit - a szerk.) csak az alapadatait említem - nem akarom Önöket terhelni ezzel, biztos sokszor hallották már - 117 ország képviselői voltak jelen, közöttük 35 ország legalább miniszteri, vagy afeletti szintű delegációval. A világ 9 vezető nemzetközi fejlesztési bankja itt volt, részt vettek a megbeszélésekben. A víztudományok és a kapcsolódó területek krémje látogatott Budapestre, ipari vezetőkkel együtt. 2236 résztvevője volt a tanácskozásnak, 58 kiállítóval, 7 ENSZ-szakosított szervezettel, és 7 további nemzetközi szervezet vezetőivel. Egy fél percre hadd álljak meg a BWS 2016 szlogenjénél, amely úgy szólt: „A víz összeköt”, Kit és mit? Ha következetesen végigvisszük a fenntartható fejlődés integrált gondolkodásmódját, akkor a válasz erre - amit a BWS 2016 Dr. Szöllősi-Nagy András vezérletével szerintem kiválóan megértetett a világgal - hogy a víz összeköti a fejlődésünk kulcsterületeit, valamennyit. A víz összeköti a vízfelhasználó országokat és régiókat, nem csak a szomszédokat, hanem a viszonylag egymástól távol lévő országokat is. A víz összeköt különböző gazdasági ágazatokat és technológiákat sokkal jobban, mint bármikor korábban a történelmünkben. A víz összeköti a gazdálkodásban, vízgazdálkodásban érintett valamennyi szervezetet - nem csak hidrológiai és vízgazdálkodási szervezeteket, hanem az összes felhasználót. A víz összeköt generációkat. Azokat a döntéseket, amiket ma meghozunk, vagy elmulasztunk meghozni, a következményeit a gyermekeink és az unokáink fogják érezni. És a víz összeköti az emberi jogokat a természeti erőforrások fenntartható használatával és a racionális gazdasági működéssel. Mik lettek a BWS-nek az eredményei? Valószínűleg ezt is sokkal ihletettebb interpretálásban hallották már - Szöllősi-Nagy András professzor úrtól rengeteg jó cikket olvastam - engedjék meg, hogy megpróbáljak egy olyan megközelítést adni, ami egy kicsit átfogalmaz néhány dolgot. Elfogadtuk ezt a szerszámosládát - elfogadtunk egy politikai nyilatkozatot és elfogadtunk egy szerszámos készletet arra, hogy hogyan lehet megvalósítani ezt a fordulatot. Hadd emeljek ki ebből öt nagy olyan kérdéskört, amiket ha komolyan vesszük, akkor vezérfonalként fognak szolgálni az elkövetkezendő jó néhány évben sokak számára, sokunk számára. Az egyik annak a tudatosítása, hogy a fenntartható vízgazdálkodásra való átállás korszaka a világban elkezdődött. Akár részt veszünk benne, akár úgy gondolnánk — nem gondoljuk így - hogy ez nem ránk tartozik. Ha így gondolnánk, s kimaradnánk, akkor lemaradnánk. Ez a korszak elindult. A második, hogy le kell vonni az összes kellő következtetést - gazdaságit, társadalmit és tudományos következtetést - abból, amit Elnök úr már említett, hogy a víz lett a XXI. század legkritikusabb természeti erőforrása (utalás Dr. Ader János köztársasági elnök írásos köszöntőjére - a szerk.). A XX. század az olajé volt. A XXI. század a vízé. A harmadik a politikai dimenzió. Ebben próbált a BWS egy olyan irányba elmenni, ami egy nem hétköznapi kijelentést eredményezett: a vízügyi problémák már nem és nem csak helyi gondokat jelentenek. Globális következményekkel nézünk szembe, és ezért regionális és globális szintű eszközöket kell létrehoznunk a kezelésükhöz. Ezeknek az eszközöknek egy része még nem létezik. A gazdasági dimenzióban megpróbálta a BWS ráébreszteni a világot, hogy a víz a fejlődésünk egyik hajtómotorja. Úgy szoktunk a vízre tekinteni, mint áldásra, vagy mint éppen veszélyforrásra, de nagyon ritkán szoktuk végigszámolni azt, hogy vajon a gazdaságnak milyen jellegű hajtómotorját adja a víz. És felvetődött nagyon erősen a társadalmi és erkölcsi dimenzióban levonható következtetés, nevezetesen, hogy a fenntartható vízgazdálkodásra való áttérés immár erkölcsi kötelesség, már nem opcionális. A Magyarország számára, és Magyarország által elért eredményekről hadd szóljak két szót a BWS kapcsán! Politikai és diplomáciai téren 2013-ban áttört egy üvegplafon, de ezt sokan csak most értették meg. Hölgyeim és uraim, ez a lehetőség nem tart örökké, a további teljesítményünktől - közös teljesítményünktől és elsősorban az Önök teljesítményétől - függ az, hogy milyen további ráhatásunk lesz a világ trendjeire és a mozgásterünk hogyan szélesedik vagy szűkül. Gazdasági értelemben Magyarország számára a vízgazdálkodási kérdések megoldása fejlesztéseket, technológia-alkalmazásokat, tudás-átadást és tudás-átvételt jelent, azaz egy nagyon nagyfokú piaci bővülés előtt állunk a világban, mind a vízgazdálkodással összefüggésben. A magyar vízipar szereplői most mentek és most mennek ki az igazi nagypályára. Nem könnyű, a pozíciókat ott nem is adják ingyen, de az ipar ráérzett az ízére. Ahogy említettem, az utóbbi két és fél évben 1 milliárd USD-s exportot bonyolított le ez az ipar, és innen most úgy tűnik, hogy van lehetőség egy nagy ugrásra előre. Most ide jött a világ, és a BWS kapcsán megrendezett expón olyan dolgokat látott, amin sokan csodálkoztak. Tudományos értelemben Magyarország számára, és most már mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy a fenntartható vízgazdálkodás nem csak hidrológiát jelent. És ez nem pejoratív megközelítés. A tudományos területek
