Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - AZ MHT CENTENÁRIUMI EMLÉKÜLÉSE - Hoffmann Imre: Vízgazdálkodásunk és az MHT
12 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. összekapcsolódása, - ahogyan azt Lovász elnök úr is az előbb említette - adatainak, módszereinek, technológiájának átvétele új dimenziót nyit a vízgazdálkodás és a víztudomány számára. Meggyőződésem, hogy ha ezt jól csináljuk, akkor egy pozitív tartalmú robbanás előtt állunk a magyarországi integrált víztudományban. A BWS eredményei visszahatnak ránk - remélhetőleg mindinkább pozitív értelemben. Összekapta magát a magyar vízipar, bontogatja szárnyait a technológia- fejlesztés itthon, és ugrásra készülünk a tudományban. A City University of New Yorknak általam nagyon nagyra tisztelt professzora és kedves barátom, aki itt ül közöttünk (utalás Dr. Charles J. Vörösmarty professzorra - a szerk.), nemrégiben a következőt mondta: „Magyarországon kialakulóban van egy komplex víztudományt építő erőközpont”. Professzor úr, a próféta szóljon Önből! Mik a következő lépések? Megnyitottunk egy nagy diplomáciai játékteret, ezt most be kell mozogni. Ezt csak közösen, együtt tudjuk megtenni. A labda nálunk van. A BWS javaslatait: mind a politikai üzeneteit, mindazt a tízen-jó néhány oldalas eszköztárat el kell magyaráznunk a világnak. Ez elkezdődött. A gazdaság hazai szereplőinek be kell menniük a kinyílt kapun. A diplomáciának és a bankjainknak ezt érdemes és szükséges következetesen támogatni. A gazdasági szereplők, szereplőink összefogása megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen. Technológiai láncba állva ajánlat-csomagok tételére kell képessé válni, vagy ezt a képességet erősíteni. Jut lehetőség bőven mindenkinek, ha van összefogás. A víztudományoknak most egy nagyon nagyot kell lépnie előre az interdiszciplináris kutatási képességek fejlesztésében, és az eredményeket taníthatóvá kell tennünk. Kérdezném: hol tanítják jelenleg ma a vízdiplomáciát Magyarországon? Tudom, hogy a Szöllősi professzor úr által inspirált új karon, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen van ilyen terv, és hálás vagyok érte. Remélem, hogy máshol is erősödni fog ez Magyarországon. A BWS elkezdett branddé válni. A kínai vízügyi miniszter, amikor Áder János köztársasági elnök urat felkereste, az egyik első üzenete az volt, hogy „Nekünk ez tetszik, amit Önök itt csináltak, ilyet fogunk jövőre Pe- kingben csinálni. Kérjük, segítsenek/” Branddé válik, és valószínűleg lesz folytatása, ha Önök segítenek. Hölgyeim és uraim, boldog születésnapot kívánok Elnök úr nevében is, és egy nagyon sikeres második évszázadot! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket! Körösi Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója Vízgazdálkodásunk és az MHT Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárának előadása a Magyar Hidrológiai Társaság alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi emlékülésen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Professzor Hölgyek és Urak! Tisztelt Rektor Úr! Engedjék meg, hogy átadjam Belügyminiszter úr üdvözletét a 100 éves Magyar Hidrológiai Társaság jelenlévő tagjainak. Biztosan egyetértünk abban, hogy a víz az egyik legértékesebb és egyben legbecsesebb kincsünk. Az MTA épülete méltó helyen található, a haladó hagyományok ápolása, tisztelete a feladatunk, hiszen a jövő építésének egyik fontos feltétele. Vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legfontosabb erőforrásunk. A Föld vízkészleteiből mennyiségi és minőségi szempontból is egyre nehezebb kielégíteni a társadalom és az élővilág igényeit. A fenntarthatóság — vagyis ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is hozzájuthasson ehhez a kincshez — a korszerű integrált vízgazdálkodás eszközei nélkül nem valósítható meg. A vízzel való gazdálkodás gyakorlatában ugyanis számos egyéb stratégiai jelentőségű gazdasági és életminőségi szempontot is figyelembe kell venni. Ilyenek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a hatásaira való válaszadás, a területi és társadalmi egyenlőség biztosítása a vízhez való hozzájutásban, a víziközmű szolgáltatás minőségi színvonalának biztosítása, az ár- és belvízvédelem, az egyre gyakoribb nagycsapadékok és aszályok kárainak megelőzése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell saját magunknak meghatározni a ránk háruló feladatok megoldásához szükséges környezeti, gazdasági és jóléti célok között egyensúlyt biztosító integrált vízgazdálkodás eszközeit és módszereit.
