Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 1. szám - AZ MHT CENTENÁRIUMI EMLÉKÜLÉSE - Kőrösi Csaba: A 2016. évi Budapesti Víz Világtalálkozó eredményei

10 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. A 2016. évi Budapesti Víz Világtalálkozó eredményei Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatójának előadása a Magyar Hidrológiai Társaság alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi emlékülésen. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Kitüntetettek! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Ezúton szeretném megerősíteni Ader János köztársasági elnök úr üdvözletét, jókívánságait és köszönetét a Társa­ság valamennyi vezetőjének, tagjának az eddig elvégzett munkáért. Azt a kérést kaptam, hogy néhány gondolatot osszak meg Önökkel a nemrégen zárult Budapesti Víz Világta­lálkozóval kapcsolatban. Ha megengedik, megpróbálom ezt egy picit szélesebb kontextusba tenni. 2015 volt az az év, amikor a világ vezetői meghoztak néhány nagyon fontos döntést. Remélem, hogy erre még 50 év múlva is emlékezni fogunk. Ezeknek a döntéseknek a gerince az, hogy mi emberek, itt a Földön közösen végrehajtunk egy fejlődési fordulatot. Ennek a néhány nagy döntésnek - amiben benne vannak az SDG-k (Sustainable Development Goals, azaz Fenntartható Fejlődési Célok - a szerk.) elfogadása, az Agenda 2030, a párizsi klíma-megállapodás - mind-mind ugyanarról szólnak: hogy az egymással összefüggő és az egymást generáló problémáinkat szeretnénk rendszerben kezelni, és erre készen állunk. A fejlődési fordulatban - ami az egyik legnagyobb vállalkozás, amit valaha az emberiség maga elé tűzött - a vízgazdálkodás rendbe tétele centrális jelentőségű. Ezt Önök tudják a legjobban. Önöknek ezt nem kell részle­tezni. Hiszen az élelmiszer-termelésre, ami 70%-ban jelenleg fogyasztja a rendelkezésünkre álló vizet, az energiatermelésre, ami a második legnagyobb vízfo­gyasztó a világon, az iparfejlesztésre, a gazdasági szerke­zet átalakítására - minden négy munkahely közül három már a vízzel van összefüggésben a világon - a mélysze­génység felszámolására, a biodiverzitás alakulására, a városaink működtetésére, az egészségügyre és a társa­dalmi békére, ahogy Elnök úr is az előbb említette (utalás Dr. Lovász László, az MTA elnökének beszédére - a szerk.), alapvető befolyással lesz az, hogy milyen módon tudjuk ezt a fordulatot, és azon belül is a fenntartható vízgazdálkodásra való nagy fordulatot végrehajtani. De a célok kitűzése mellett és ellenére továbbra is ha­ladunk egy terebélyesedő vízválság felé annak minden társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonságpolitikai következményével együtt, és ezeket a következményeket az Elnök úr által is említett klímaváltozás (utalás Dr. Ader János köztársasági elnök írásos köszöntőjére - a szerk.) még csak most fogja felgyorsítani. Hölgyeim és uraim, van egy 15-20 éves kegyelmi idő­szakunk. Ez egy ablak. Ez nem azt jelenti, hogy most 15- 20 évig minden nagyszerű lesz. Ez azt jelenti, hogy 15-20 évünk van arra, hogy megoldjunk rengeteg nagy kérdést, magát a fordulatot beindítsuk és valamennyire meg is valósítsuk, mert körülbelül ennyi idő múlva érjük el a Föld felszíni átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok fölé emelke­dését az ipari forradalom szintjéhez képest, és onnantól kezdve már a durvább hatásokkal kell számolnunk. Ahhoz, hogy ezt a fordulatot meg tudjuk tenni, szük­ségünk lenne egy technológiai forradalomra a vízgazdál­kodáson belül. Nagyon sok újdonság született a vízgaz­dálkodás technológiájában az utóbbi 10-15 évben, de elmaradtunk. Elmaradtunk egy csomó más tudomány- terület mögött, és főleg más technológia-fejlesztés mö­gött, legyen az informatika, legyen az telekommunikáció, közlekedés, orvostudomány, és még jó néhány más. Szükség lenne - ahogy Lovász elnök úr is említette - az interdiszciplináris tudományos szemlélet általánossá válására. Ez nem megy könnyen. Főleg nem azokban az országokban, ahol a meglévő intézményrendszerek az elkülönülő tudományos kutatásokat szolgálják és prefe­rálják, és esetleg nem fordítanak kellő figyelmet a tudo­mányos eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára. Szükségünk lenne egy újragondolt, támogató, nemzetközi intézményrendszerre. Az a vízgazdálkodással, vízügyek­kel kapcsolatos nemzetközi intézményrendszer, amit létrehoztunk az utóbbi 100-50-25 évben más körülmé­nyek között született, és részben más célokat is szolgált. Ha most egy nagy ugrásra készülünk, akkor biztosra kell mennünk, hogy a támogató intézményeink ott lesznek. És szükségünk lenne körülbelül évi 500 milliárd USD befek­tetésre a világon - ebből 300 milliárd körülbelül az infra­struktúrára, azon belül is a vizes infrastruktúrára kellene, amely lemaradt a többi infrastruktúra-fejlesztés mögött a világ számos részén. Nos, ilyen kontextusban, ilyen előzmények és körül­mények között akkor nézzük meg, hogy mit hozott a Budapesti Víz Világtalálkozó! És rögtön hadd mondjam, hogy ezt is szeretném olyan összefüggésbe tenni, hogy folytonosság és előrelépés, tehát a 2013-as, többek által már említett Budapesti Víz Világtalálkozóval összekap­csolva számolnék be a 2016. évi Világtalálkozó eredmé­nyeiről. 2013-ban az egyik fő feladat az volt, hogy próbáljunk segíteni a világnak megszabni, kimondani, meghatározni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom