Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Lorberer Árpád Ferenc - Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása
59 A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása Lorberer Árpád Ferenc*, Tóth Tamás” * Lorworks Ltd. Saint John, New Brunswick, Canada (E-mail: loare@freemail.hu ) ** Geomega Kft., Budapest (E-mail: info@geomega.hu ) Kivonat A Fürdő-sziget/zátony az óbudai Duna-szakasz jellegzetes, évszázadokon át hasznosított képződménye volt, itt fakadtak ugyanis a legnagyobb hozamú természetes fővárosi hévforrások. A sziget hévforrásainak vizsgálatát Szabó József, 1857. évi cikkében mutatta be. E publikáció egyben a magyar nyelvű geotermikus szakirodalom 160 évvel ezelőtti megszületését is jelenti. A szigetet 1874-ben - kizárólag a hajózási szempontok alapján döntve - elkotorták, így az elmúlt 143 évben a főváros e kiemelkedő természeti értékének a hasznosítási lehetősége gyakorlatilag megszűnt, sőt a sziget léte is elfelejtődött. Publikációnk célja a rendelkezésre álló ismeretek összefoglalása és a hévforrások geotermikus hasznosítási lehetőségeinek felvázolása. Összegyűjtöttük és újraértékeltük a sziget környezetéről fennmaradt adatokat, ismertetjük a hasznosítás energetikai és környezeti előnyeit, majd konkrét műszaki javaslatokat mutatunk be. Archív és mai térképek illesztése révén rekonstruáltuk a sziget elhelyezkedését. A korábbi leírásokkal és földtani térképekkel szemben a hévforrások szigete nem a jelenlegi folyómeder közepén, hanem a mai pesti part mellett, közvetlenül a Dagály-fürdő előtt helyezkedhetett el. A folyómederben a megfelelő területen a meder aljáig felnyúló alaphegységi kibúvás létét mutattuk ki. E kiemelt szerkezet helyét nemcsak archív térképi és fúrási adatok jelezték, hanem egy, a cikkünkben bemutatott konkrét vízi szeizmikus mérés is kimutatta. Nemcsak a legalacsonyabb kifolyószintű és valószínűleg legnagyobb hozamú fővárosi szökevényforrás helyét azonosítottuk, de a kimért tektonikus szerkezetek révén a teljes „Budai termális vonal” földtani és vízföldtani modellje pontosodott. A valamikori Fürdő-sziget helyén, a Duna medrében fakadó hévforrások hasznosítása többféleképpen is megoldható: parttól indított ferde fúrásokkal vagy csősajtolással, illetőleg uszályról történő sekély kutak létesítésével, vagy akár a partvonal visszatöltésével is. A part közelében fakadó hévforrások és a folyóvíz kimagasló energetikai hatékonyságú hasznosítást tenne lehetővé. A cikkünkben bemutatott újszerű hasznosítási koncepció véleményünk szerint minden részletében kivitelezhető, környezetbarát, az üzemelés során jól szabályozható, továbbá a terület adottságaihoz, hagyományaihoz, és fejlesztési munkáihoz is jól illeszkedik. Cikkünk tartalma az interneten Youtube-videó formátumban több változatban megtekinthető. Eredeti változata a 2016. május 19-i, városházán megrendezett vízgazdálkodási fórumon került előadásra. Kulcsszavak Budapest, Duna-sziget, vízrendezés, térképészet, szökevényforrás, hévíz, vízi szeizmikus mérés, vízföldtan, hőhasznosítás, vízépítés, Fürdő-sziget, XIX. század, helytörténet. The forgotten Fürdő-sziget (Bath Island) of Budapest and the utilization of its thermal springs Abstract There were several islands in the Danube within Budapest before the flood-protection works. One of the smallest and most popular one was called the Fürdő-sziget (Bath-island), as there were several thermal springs on it. It was eliminated in 1874, but luckily some basic scientific data measured in 1856 remained about it. The island was also shown on all previous local maps. The authors collected the remained archive data and by overlying them on present maps, considering the artificial changes and upfills, they could determine the location of the previous island. Today, the site works as one of the high-yield underwater thermal spring (approx. 40 °C) of the Danube. The location happened to be near the present river bank, close to the so-called Dagály-bath, presently undergoing reconstruction. This result was also supported by archive drilling data. The most convincing result however, is a high resolution shallow water seismic measurements carried out on River Danube, showing a near-surface tectonic hörst just at the same area. This specific seismic survey is first presented in this paper. The springs represent the lowest lying natural discharge of the Budapest thermal karst system, and although were surrounded by wells, still outflow into the Danube. The new results updated the geology and hydrogeology of the area of the „Buda Thermal Line”. The authors also present feasible technical solutions regarding the reconstruction and possible future use of this unique thermal spring site. The top of the thermal aquifer comes up near the surface plus it is really close to the eastern bank, so it definitely has an utilisation potential. We present two alternative ways to create a sustainable geothermal utilisation of the riverbed thermal springs, one can be drilled from the bank via tilted drillings, and the other one can be created from floating drilling platforms. The combined utilisation of the thermal aquifer and the river can be optimised both from an energy and from an environmental viewpoint. As a plus, we also created an English language Youtube video about the project. Keywords Danube, Budapest, island, thermal spring, water seismic measurement, cartography, XIX centaury, hydrogeology geothermal utilization design, local history. A FÜRDŐ-SZIGET TÖRTÉNETE Budapesten a folyamszabályozás előtt a számos kisebb sziget is létezett. A mai Óbudai-sziget a régebbi „Grosse Offner Insel” és további három kisebb sziget egyesítése révén jött létre (1. ábra), a Margit-sziget a Nyulakszigetének és a jóval kisebb Festők-szigetének az egyesítése, az újpesti Szúnyog-sziget pedig mesterséges feltöltés révén vált félszigetté. A fentiek mellett a fővárost ábrázoló összes 1874 előtt készült térkép feltüntette a Rákos-patak korabeli torkolata
