Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
Engi Zs. - Tóth G. - Somogyi K. - Lanter T. - Hercsel R. - Bozzay F.: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése... 37 alsó peremfeltételt tudunk adni a modellnek. A felső szelvény pedig a magyar-horvát-szlovén hármashatár térségében lévő 49+828 km szelvény, a Kerka-patak betorkol lása alatt. A morfometriai vizsgálat tárgyát a teljes 48 km hosszú folyószakasz képezi a magyar országhatárra történő belépésétől a Drávába torkollásig. Annak ellenére, hogy a védművek közé szorított folyónál a medervándorlást megakadályozottnak tekintjük és kanyarulatfejlődést a természetes szakaszokon figyelünk, elvégeztük a morfometriai elemzést a teljes hosszra, valamint részletesebben 4 kiválasztott mintaterületre is, mert a partbiztosítással ellátott kanyarok, azok megsérülése esetén, fejlődni és vándorolni kezdtek az évek során. így érdekessé vált számunkra azon 3. ábra. A vizsgálat tárgyát képező 4 kijelölt mintaterület Figure 3. Location of the investigated four pilot areas A 2. és 3. sz. mintaterület Letenye térségében Mura folyó 20-32 km, illetve Tótszerdahely, Molnári és Murakeresztűr térségében a 10-19 km szakaszát fedi le, váltakozó szélességű hullámtér kanyarokkal és átmetszések nyomaival, amely a 3. területen a meanderezési hajlam visszafej lődési tendenciáját mutatja. A 4. sz. mintaterület Letenye térségében a Mura folyó 32-35 km szakaszán található egyenes szakasz, a híd környezetében annak hatásától befolyásolt, a szakaszon folyamatosan zátonyképződési hajlam figyelhető meg. Térképi adatok rendelkezésre állása A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely) és a Horvát Vizek (Varazsd) együttműködésének eredményeképpen 2015-ben elkészült a Mura folyó közös érdekű szakaszára a Mura Vízrajzi Atlasz, amely keretében felépítésre került a digitális térképi adatbázis is, melyet az elemzésekhez használtunk az alábbiak szerint:- történelmi térképek: az I., II. és III. katonai felmérés térképlapjai paraméterek meghatározása, amelyek ezekről a változásokról tanúskodnak. A részletes elemzéshez négy mintaterületet jelöltünk ki (3. ábra). Az 1. sz. mintaterület Muraszemenye térségében található, a Mura folyó 44- 48 km közötti szakaszán. A mintaterület kiválasztását indokolta a terület nyílt ártér jellege. A jelenlegi magyar szakaszon itt figyelhető meg a természetes kanyarulatfejlődés. Jobb parton horvát töltés található, de a magyar oldalon a kanyarulatfejlődés nem akadályozott. Ezen a területen figyeltük meg és készítettünk összehasonlítást a kanyarulatok torkolati részének éves elmozdulásáról. Az adatokat a korábban megvalósított kutatás eredményével állítottuk párhuzamba {Engi et al, 2011,2012, 2016). elhelyezkedése- az 1976 évi Magyar-Horvát Mura Vízrajzi Atlasz helyszínrajzának szkennelt lapjai;- 2002 évi horvát ortofotók 8 bites fekete-fehér;- 2005 évi színes magyar ortofotók;- 2014 évi színes ortofotó állományok. A horvát és magyar vetületi rendszerek eltérőek, a magyar vetületi és magassági rendszer az EOV/EOMA, míg a horvát rendszer a HTRS96/ADR1A, de minthogy kész adatbázis állt rendelkezésre, nem kellett transzformációs megoldásokkal foglalkozni. Az adatbázis előállításánál az ArcGIS for Desktop Standard program rendelkezett a szükséges eszközökkel a vetületi és vonatkozási rendszerek automatikus kezelésére. A katonai felmérések és a topográfiai térkép raszteres, szkennelt állományai a megfelelő méretben kivágásra, összefűzésre, színkiegyenlítésre és geometriai illesztésre, korrekcióra kerültek az adatbázisban.
