Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
38 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Geoinformatikai vizsgálatok A térképsorozatokkal az 1785-ös, 1860-as, 1880- as, 1920-as, 1976-os, 2002-es és 2014-es állapotokat tudtuk egymásra vetíteni. Az 1920. és 1950. évek közötti állapotra nem sikerült térképet beszerezni. Minthogy a katonai felmérések több éven keresztül tartottak, a nyomvonal idejének a felmérés középső éveit fogadtuk el. Az elemzésekhez 7 vektorizált állományt, nyomvonalat készítettünk el a fenti adatbázis használatával. Digitalizálásra kerültek a partvonalak, a középvonal, a zátonyok, a vízrajzi létesítmények sorából a töltések, partbiztosítások, sarkantyúk, terelőmüvek, valamint a hullámtéren a holtágak.- 1. sz. nyomvonal: az 1. katonai felmérés térképlapjai alapján digitalizált, amely az 1785. előtti időszak állapotát ábrázolja. A térkép felvételezése 1782 és 1785 közötti, vetület és koordináta rendszer nélkül készült 1:28800-as méretarányban. Mivel nincs vetület, a térképlapok illesztése nehéz és pontatlan. Mivel minden lap egy önálló grafikai munka, a különböző területek kidolgozottsága is eltérő. Átlagos pontatlansága 30-100 méter közötti. A korszakból nagyobb pontosságot nem lehet elérni, viszont tökéletesen megfelel a természetes mederfutás referenciájának.- 2. sz. nyomvonal: a 2. katonai felmérés térképlapjai alapján digitalizált, amely bemutatja az 1860-as éveket. A felmérése 1806-1869 között zajlott le, a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével, Cassini féle szelvényezést és vetületrendszert alkalmazva, és magassági méréseket is végezve. amely az 1950-1976 közötti időszakot ábrázolja. A térkép kimondottan vízügyi ágazatnak szolgálati használatra készült, a jelölések a vízfolyás töréspontjait, szelvényezését, partvédőműveit ábrázolja helyszínrajzi szinten, méretaránya 1:10000.- 6. sz. nyomvonal: a 2002 évi fekete-fehér horvát (HRDOF) és a 2005 évi színes magyar ortofotó (MADOP) összeilletésével elkészítettük a részletes, légifelvételről digitalizált nyomvonalat, amely lefedi az 1976 óta eltelt 25 éves időszakot. Minthogy 2002- ig már kiépültek a partvédő müvek mindkét oldalon, a 2002 és 2005 közötti időszak alatt a középvonal elmozdulása nem jelentős, ezért a különböző datálású ortofotók használata a célra elfogadható. A térképi ábrázolást a továbbiakban 2002 évvel jelöljük.- 7. sz. nyomvonal: a 2014 évi ortofotó és a terepi felmérések feldolgozásával kapott nyomvonal, amely prezentálja az elmúlt 10 év változásait. Történelmi korszakok meghatározása A kutatás alapját a szabályozási munkák áttekintése jelentette, valamint az antropogén és a természetes mederváltozás szakaszainak elkülönítése a fejlődés szabályszerűségeinek megállapítása érdekében. A történelmi dokumentáció rendkívül hiányos és több levéltárban elszórtan található. A vizsgálat tárgyát képező 48 km hosszú folyószakasz szabályozási munkái 3 időszakra oszthatók. Az alábbi ábrákon (4-5-6-7. sz. ábrák) szemléltettük az elemzett korszakok partvonalait a 2014 évi Mura Vízrajzi Atlasz elhalványított képeinek alávetítésével.- 3. sz. nyomvonal: a 3. katonai felmérés térképlapjai alapján digitalizált az 1880-as évekre, a méterrendszer bevezetése után készültek a térképek magassági adatokat is tartalmazva 1:25000 méretarányban.- 4. sz. nyomvonal: a jelenlegi magyar-horvát országhatár a trianoni határ, amely a Mura folyó középvonalában került meghatározásra az 1921-1925. évi határkitűzési munkák során páros határjelekkel, így ez a tengelyvonal is megfelel egy középvonalnak. Ebből az időszakból csak a középvonalat használjuk az elemzésekhez, mert partvonalak nem állnak rendelkezésre.- 5. sz. nyomvonal: az 1976 évi Mura Vízrajzi Atlasz szkennelt térképlapjairól digitalizált nyomvonal, Az első korszak a 16-17. századra tehető, amely a helyi érdekeket védő esetleges beavatkozásokkal jellemezhető. Mivel ebből az időszakból tájékozásra alkalmas térkép nem maradt fenn, az térinformatikai módszerrel ezek a beavatkozások nem mutathatók ki. Az 1788-ban készült térképről és az iratokból megállapítható, hogy ezek a beavatkozások nem a meder futását módosították, hanem közvetlen partvédelemmel foglalkoztak. A helyi lakosság összefogásának alacsony szintje nem tette lehetővé átmetszések létesítését. A Murán végzett szabályozási munkákról az első feljegyzések a XVIII. második feléből származnak. A beavatkozások csak az akkori Mura-menti uradalmak védelmére, helyi beavatkozás jelleggel történtek. 1 MINTATERULET 4 MINTATERULET l_KATONAI _FELMÉRÉS 2_MINTATERÜLET 3 MINTATERULET 4. ábra. Az első vizsgált korszak partvonal ábrázolása a 4 kijelölt mintaterületen Figure 4. River bed lines in the four pilot areas for the first investigated period.
