Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / Különszám - Mentes Anikó, Szabó Attila, Jurecska Laura, Tugyi Nóra, Somogyi Boglárka, Csitári Bianka, Vörös Lajos, Boros Emil, Felföldi Tamás: Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése

60

Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám

paramétereket a helyszínen mértük RBR XRX-420 CTD+ és WTW MultiLine P 8211 multiméterekkel. A laboratóriumi mérések során meghatároztuk a fototróf szervezetek számára alapvető fontosságú tápelemek koncentrációját: az összes nitrogén (TN) koncentrációt Eaton és társai

(2005) szerint, az oldott reaktív foszfor (SRP), valamint az összes foszfor (TP) koncentrációt Murphy és Riley (1962), valamint Mackereth és társai (1989) szerint. A víz barna színét, melyet az oldott huminanyagok kölcsönöznek a víznek, Pt-egységben (mg Pt f1) adtuk meg Shimadzu UV-160A spektrofotométerrel 440 nm-en mért abszorbancia értékek alapján (Cuthbert és del Giorgio 1992). A szervesszén koncentrációját Elementar High TOC szervesszén analizátorral mértük V. -Balogh és társai (2009) szerint. Az összes szerves szén (TOC) koncentráció méréséhez szüretien víz szolgált. Az oldott szerves szén (DOC) koncentráció analízisét 0,4 pm pórusméretű 450 °C-on előzetesen kiizzított GF-5 üvegszálas fdteren szűrt vízmintákból végeztük

A pigment analízis és a mikroszkópos vizsgálatok részletes leírását Tugyi és társai (2016) közleményében adjuk meg. A vízminták bakteriális közösségének azonosítása nagyfelbontású amplikon szekvenálással történt a 16S rRNS gén alapján (Szabó és társai 2015). A főkomponens és klaszteranalízist a Past program (Hammer és társai 2001) segítségével végeztük.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A minták kódját, a mért fizikai-kémiai paramétereket és mikroszkópos eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. A bakteriális közösség nemzetség szintű taxonómiai eloszlása az 1. ábrán látható. A mintákat az 1. táblázatban feltüntetett paraméterek alapján főkomponens (2. ábra) és az újgenerációs DNS-szekvenálás során kapott eredmények alapján klaszteranalízis segítségével is összehasonlítottuk (5. ábra).

A minták változatos bakteriális összetétellel rendelkeztek, bennük a Proteobacteria törzs Alphapro- teobacteria, Betaproteobacteria, Gammaproteobacteria és Deltaproteobacteria osztályai, a Chlorobi törzs Chlorobia osztálya, a Bacteroidetes törzs Flavobacteriia osztálya, az Actinobacteria törzs Actinobacteria osztálya valamint a Bacteria OD1 és OP3 candidatus törzsek tagjai domináltak.

1. táblázat. A Kolon-tó limnológiai jellemzői és mikroszkópos adatai (A: abundancia, *: c-bakterioklorofill; n.a.: nincs adat) Table 1. Limnological characteristics and microscopic data of Lake Kolon (A: abundance, *: bacteriochlorophyll-c; n.a.: no data)

Kotrás (K)

Nádas (N)

Rencés (R)

Tündérrózsás (T)

Mélység (m)

0,1

1,0

1,8

0,1

0,1

0,5

1,0

0,1

1,0

2,0

Hőmérséklet (°C)

9,8

9,7

9,6

9,9

9,0

8,9

9,0

9,8

9,0

8,9

_EÜ___

7,48

7,62

7,69

7,11

7,10

736

6,88

7,81

7,55

739

Fajlagos elektromos vezetőképesség (pS/cm)

482

494

466

388

510

523

769

423

382

363

O2 telítettség (%)

63,7

62,6

623

303

333

30,7

3,9

29,5

213

21,7

Platina-szín koncentráció (mg/1)

124

126

123

163

210

204

272

163

158

154

Összes nitrogén koncentráció (mg/1)

1,17

1,19

1,18

1,78

133

134

1,78

1,75

1,11

132

Összes foszfor koncentráció (pg/1)

29,5

20,7

23,9

403

14,6

30,5

80,8

27,1

25,9

253

Oldott reaktív foszfor koncentráció (pg/1)

2,97

3,19

3,17

4,44

431

3,16

13,1

2,96

438

3,76

Összes szerves szén koncentráció (mg/1)

20,8

22,5

243

29,4

283

28.0

32,6

25,4

213

22,4

Oldott szerves szén koncentráció (mg/1)

20,4

21,5

20,5

233

27,8

25,8

30,1

20,9

193

19,8

a-klorofdl koncentráció (pg/1)

5,96

7,09

525

21,7

6,67

7,15

67,7*

9,93

5,96

5,10

Pikocianobaktérium A (10 sejt/ml)

2,86

1,43

2,54

n.a.

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

Pikoeukarióta alga A (10 sejt/ml)

<0,01

0,22

034

n.a.

<0,01

<0,01

<0,01

0,09

037

032

Bakterioklorofillt tartalmazó baktérium A (10 sejt/ml)

53,1

58,2

39,8

n.a.

46,1

413

278,7

<0,01

743

51,1

Összbaktérium A (106 sejt/ml)

1,91

2,86

2,09

231

1,11

2,06

6,82

2,67

2,65

2,11

Nemzetség szinten a Kolon-tó kotrásából (K) 0,1 m- ről vett mintában a Sporichthyaceae (Actinobacteria) és a Bdellovibrionaceae (Proteobacteria) tenyésztésbe nem vont képviselői, az 1,0 m-ről vett mintában a mikroaerofil Reyranella (Proteobacteria, Pagnier és társai 2011), 1,8 m-en pedig a Crenothrix vasbaktérium nemzetség (Proteobacteria, Cohn, 1870) tagjai domináltak.

A rencésből (R) 0,1 m-ről vett mintában a szigorúan aerob Fluviicola (Bacteroidetes, O'Sullivan és társai 2005) és a Flavobacterium (Bacteroidetes, Bergey és társai 1923), 0,5 m-en a/ Acidimicrobiaceae család (Actinobacteria) tenyésztésbe nem vont képviselői és a Fluviicola nemzetség, valamint 1,0 m-en a Bacteria OD1 klád tenyésztésbe nem vont tagjai, az anaerob zöld kénbaktérium Chlorobium (Bacteroidetes, Imhoff, 2003) és a mikroaerofil, kemolitotróf Gallionella vasbaktérium (Proteobacteria, Brenner és társai 2005b) nemzetség képviselői domináltak.

A tündérrózsásből (T) vett mintákban főként két taxon, a fakultatív anaerob kemoorganotróf Limnohabitans (Proteobacteria, Kasalicky és társai 2010)

és Bacteriovorax (Proteobacteria, Baer és társai 2000) nemzetségek tagjai domináltak, ezen kívül a 0,1 m-ről vett mintában nem tenyésztett Actinobacteria, 1,0 m-en pedig a Bacteria OP3 klád tenyésztésbe nem vont tagjai, továbbá 2,0 m mélyen a szigorúan aerob, metanotróf Methylobacter (Proteobacteria, Brenner és társai 2005a) nemzetség tagjai töltöttek be domináns szerepet a közösségben.

A nemzetségek között kiemeljük a Limnohabitans taxont, amely képviselői elsősorban alga-eredetű szubsztrátokat használnak fel az anyagcseréjükhöz, azaz képesek közvetlenül az autotróf elsődleges termelés szerves anyagait hasznosítani (

Jezbera és társai 2012). A diagramból jól látszik, hogy szinte minden mintában jelen voltak, különösen a tündérrózsásokban játszottak meghatározó szerepet a bakteriális közösségben.

A mintákat a mért környezeti paraméterek alapján elvégzett főkomponens analízis (2. ábra) és a szekvencia adatok alapján elvégzett klaszteranalízis segítségével összehasonlítva (3. ábra) megállapítható, hogy a bakteriális közösség összetétele és az általunk mért környezeti