Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Mentes Anikó, Szabó Attila, Jurecska Laura, Tugyi Nóra, Somogyi Boglárka, Csitári Bianka, Vörös Lajos, Boros Emil, Felföldi Tamás: Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése
Mentes A. és társai: Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése 61 paraméterek között nem volt egyértelmű összefüggés. A legtöbbször azok a minták rendelkeztek egymáshoz hasonló bakteriális közösséggel, amelyeket ugyanazon növényzet uralta. Ezt jól alátámasztja, hogy a felszíni minták (T-0,lm, K-0,lm, R-0,lm) a mért környezeti paraméterek alapján ugyan nagyon hasonlóak voltak, azonban a bakteriális közösségük meglehetősen különbözött. A mért környezeti paraméterek alapján a rencés 1,0 m-ről vett mintája különült el legjobban, ahol nagyon alacsony volt az oxigén koncentrációja, továbbá a többi mintákhoz képest itt volt található a legtöbb mennyiségben foszfor; a bakteriális közösség is itt volt a legelkülö- nülőbb, összetételében domináns szerepet kapnak a fonalas zöldbaktériumok, valószínűsíthetően az anaerob körülmények miatt. Ezenkívül a kotrás 1,8 m-ről vett mintájának bakteriális közössége is - a mért környezeti paraméterek hasonlóságának ellenére - elkülönült a többi mintától. 1. ábra. A Kolon-tó bakterioplankton közösségének taxonómiai összetétele nemzetség szinten a 16S rRNS gén alapján Figure 1. Taxonomic composition of bacterioplankton communities in Lake Kolon at the genus level based on the I6S rRNA gene 2. ábra. A mért környezeti paraméterek elemzése főkomponens analízissel Figure 2. Principal component analysis of the measured environmental parameters Mindezek alapján feltételezhető, hogy az anaerob viszonyokat leszámítva nincs konkrét összefüggés a mért környezeti paraméterek és a bakteriális közösségek összetétele között. A közösségek összetételében megfigyelt különbségek magyarázhatóak a különböző növényekből származó szubsztráttal. A mintákban mért mérsékelt a- klorofill koncentráció értékek mellett ugyanis jelentős volt a minták saját színe (7. táblázat), ami a tavacskákat körülvevő, illetve a bennük található alámerülő (szubmerz) makrofitonból származó oldott szénformák nagy mennyiségének köszönhető. 3. ábra. A DNS-szekvenálás eredményének elemzése klaszteranalízissel (Bray-Curtis hasonlósági index alapján) Figure 3. Cluster analysis of the results ofDNA sequencing (based on Bray-Curtis Similarty Index) KÖVETKEZTETÉSEK (1) A mért kémiai és fizikai tulajdonságok hasonlóságának ellenére a különböző növényzetű tavacskák eltérő bakteriális összetétellel rendelkeztek. (2) A különböző tavacskák bakteriális összetétele nemcsak a növényzet minőségétől függött, hanem bizonyos esetekben vertikálisan is eltérő volt, akár a növényzet árnyékoló hatása (pl. tavirózsák levelei) miatt, mivel az UV sugárzás befolyásolja nemcsak a növényi bomló szerves anyagok minőségét, hanem az élő szervezetekre is gátló hatással bír (V.-Balogh és társai 2009).
