Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Mentes Anikó, Szabó Attila, Jurecska Laura, Tugyi Nóra, Somogyi Boglárka, Csitári Bianka, Vörös Lajos, Boros Emil, Felföldi Tamás: Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése
59 Az izsáki Kolon-tó mikrobiológiai felmérése Mentes Anikó*, Szabó Attila*, Jurecska Laura*, Tugyi Nóra*’, Somogyi Boglárka**, Csitári Bianka’, Vörös Lajos**, Boros Emil , Felföldi Tamás * ELTE Mikrobiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c. (E-mail: meaqaat@gmail.com ) " MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno utca 3. Kivonat A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb tőzeges síklápja az izsáki Kolon-tó, amelynek természetes fejlődését az 1930-as években megkezdődött lecsapolások és mezőgazdasági beavatkozások szakítottak félbe. Ezen a területen az emberi és a geológiai hatások együttes mivolta különböző flórát alakított ki, a tóban területenként más-más növénytársulás jellemző. A Kolon-tó geológiájáról, növényzetéről és állatvilágáról számos információ áll rendelkezésünkre, azonban az itt megtalálható bakteriális közösségek összetételéről nincsenek ismereteink. Kutatásunk során a Kolon-tó egy nyíltvízi részét (kotrás) és három különböző növényzet (nádas, rencés, tündérrózsás) által uralt belső tavacskáját vizsgáltuk meg. Célunk az volt, hogy kiderítsük, a tórészek eltérő növényzete milyen hatással van az itt található mikrobiális élővilágra. A baktériumközösségek összetételét a 16S riboszómális RNS gén elemzésén alapuló molekuláris biológiai módszerrel, az újgenerációs DNS-szekvenálás segítségével tártuk fel. A mért kémiai és fizikai tulajdonságok hasonlóságának ellenére a különböző növényzetű tavacskák eltérő bakteriális összetétellel rendelkeztek, feltételezhetően a makrovegetáció különbözősége miatt. Kulcsszavak Kolon-tó, 16S riboszómális RNS gén, növényi eredetű szerves anyagok Microbiological survey of Lake Kolon (Izsák, Hungary) Abstract The largest freshwater marsh of the Kiskunság National Park is Lake Kolon, its natural succession was interrupted by agricultural interventions which started in the 1930s. In this area, the flora was developed by the combined effects of different human and geological impacts, this way Lake Kolon can be divided into areas on the basis of the dominant macrovegetation. There are a lot of information available about the geology, fauna and flora of Lake Kolon, however the composition of the bacterial community is unknown. Therefore, the major pelagic part (open-water area) of Lake Kolon and three little inner ponds associated with different vegetation (reed, bladderwort, water-lily) were studied. Our aim was to reveal the impact of different macrovegetation on the composition of the microbial community. Composition of the bacterial community was determined based on the analysis of the 16S ribosomal RNA gene using a molecular biological method (next-generation DNA sequencing). Despite the similarities of the measured chemical and physical parameters, the inner ponds had different bacterial communities, probably due to differences in their macrovegetation. Keywords Lake Kolon, 16S ribosomal RNA gene 16S riboszómális RNS gén, organic matters from vegetation BEVEZETÉS A planktonikus baktérium közösségek fontos szerepet töltenek be a tavi ökoszisztémákban, azonban a bakterio- plankton összetétele a különböző környezeti feltételek miatt tavanként, sőt akár tórészenként is eltérő lehet. A bakteriális közösséget befolyásolhatja a pH, hőmérséklet, tápanyagok mennyisége, só koncentráció, UV sugárzás mértéke, trofitás mértéke, azonban a tényezők listája közel sem teljes (Sigee 2005). Számos publikációt találunk a szakirodalomban, ahol az előbb említett tényezők hatását vizsgálják ezen szervezetekre, azonban kevés ismeretünk van arról, hogy a különböző lebomló növényi anyagok hogyan befolyásolják a bakteriális közösség összetételét; továbbá eddig ezeket főleg vertikálisan vizsgálták meg különböző tavakban, azonban horizontális mintázatokról kevés tanulmányban esik szó (Wu és társai 2007). Kutatásunk során a Duna-Tisza közének egyik legnagyobb édesvízi tőzeges síklápját, az izsáki Kolon-tavat vizsgáltuk meg, amelynek neve a latin colu (mocsár) szóból eredeztethető (Császi 2003). A Kolon-tavon négy különböző mintavételi helyet jelöltünk ki, amelyek között egy nyíltvízi (kotrás mintavételi hely) és három, eltérő vízinövény borítottsággal jellemezhető víztér szerepelt. A mesterségesen kialakított nyílt vízfelületeken ugyanis területenként más-más növénytársulás alakult ki: az első mintavételi helyünkön a nád (Phragmites australis) dominált, a másodikon a közönséges rence (Utricularia vulgaris), a harmadik mintavételi helyen pedig a tündérrózsa (Nymphea alba) uralkodott. A Kolon-tó keletkezéséről, limnogeológiájáról (Molnár és társai 1979, Mádl- Szőnyi és Tóth, 2009, Sümegi és társai 2011), flórájáról (Molnár 2008, 2009) és faunájáról (Németh és Vadász 2008, Vadász és társai 2008a és b, Halmos és társai 2010, Keresztessy és társai 2012) már számos publikáció látott napvilágot, azonban a tó bakteriális közössége szinte teljesen ismeretlen. Ezért célunk volt az itt élő mikrobiális közösség összetételének és mennyiségi viszonyainak megismerése mikroszkópos és molekuláris biológiai módszerekkel. ANYAG ÉS MÓDSZER Az izsáki Kolon-tavon (46°46'N 19°20'E) 2014. november 18-án történt a mintavétel. Az alapvető vízkémiai
