Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Rákosi Judit: Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása
30 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása Nagy István* és Rákosi Judit* * ÖKO Zrt., Budapest (E-mail: nagy.istvan@oko-rt.hu , rakosi.judit@oko-rt.hu ) Kivonat A cikkben megfogalmazódtak szabályozási javaslatok, amelyek átfogják Viz Keretirányelv követelményeknek megfelelően a felszíni vizek vízminőségi határértékeinek aktualizálását, a kibocsátási határérték rendszer továbbfejlesztését. A javasolt szabályozási rendszer a víztestek fiziko-kémiai és kémiai állapotának javítását, a jó állapot elérését segíti elő, úgy, hogy az ne okozzon aránytalan költségterheket. Az új rendszer lényege hogy a kibocsátási határértékek, azaz az egyedi és technológia határértékek megállapítása az adott víztest terhelhetőségének vizsgálatán alapul, figyelembe véve a környezeti célkitűzést. A javasolt kibocsátási követelmények várhatóan érzékenyen érintik a települési szennyvíztisztítókat, kiemelten ajelentős foszfor terhelést okozókat. Termálvíz hasznosításra vonatkozó technológiai határérték javaslat várhatóan érinti a termálvíz bevezetések közel felét, azaz ezeknél terhelés csökkentő intézkedés megvalósítása válik szükségessé. Közvetlen ipari kibocsátásoknál, legyen az veszélyes anyag, vagy fiziko-kémiai terhelés az az alapvető probléma, hogy nem ismert a terhelő, az, hogy milyen emisszió kibocsátás van a víztesten milyen koncentrációban. Ezért itt a legfontosabb a monitoring rendszer fejlesztése, ezen belül az operatív monitoring szennyvízkibocsátók általi megvalósítása. A konkrét jogszabályok módosításának előkészítése még rendkívül sok munkát igényel. Vizsgálni kell a türelmi idők, a kivételek, bírságok rendszerét. Megfontolandó egyes víztesteknél (pl. időszakos vízfolyás) kevésbé szigorú célkitűzések kitűzése, ameny- nyiben a VKI 4. cikk 5. bekezdés szerinti mentességi elemzés ezt igazolja. Kulcsszavak Fiziko-kémiai terhelés, víztestek állapotértékelése, elsőbbségi anyagok, vízminőség-védelmi szabályozás, kibocsátási határérték, technológiai határérték, jelentős terhelés, terhelhetőségi vizsgálat, gazdasági hatások, kevésbé szigorú célkitűzés. Challenges and renewal of the surface water quality protection regulations Abstract The article formulates recommendations for regulation based on the second River Basin Management Plans’ measures. These contain the updating of surface water quality limit values and the development of the emission limit value system according to the Water Framework Directive. The proposed regulatory system helps to improve the physico-chemical and chemical status of the water bodies and to achieve good surface water status in a way that it will not cause disproportionate cost burden. The main point of the new system is that the emission limit values are based on the examination of water body allowable load taking into account the environmental objectives. According to the suggested regulatory concept the territorial limit values will disappear and there will be three individual types of emission limit values: the one to satisfy the environmental objectives, another which is set out in the issuer’s request and the technological limit value. The relevant governmental regulations and ministerial decrees should be modified. The article make numerical suggestions about the technological limit values on three important areas: municipal wastewater treatment plant; industrial water treatment, steam power production and cooling water systems; manufacturing of other rubber products. We made the first step to evaluate the economic impacts of the new or modified limit values. We defined the range of stakeholders and the magnitude of changes based on the information in VGT2. The suggested physico-chemical emission requirements are expected to affect the municipal wastewater treatment plant sensitively especially the ones causing significant loading. The most important element of the regulation is the tightening requirement of phosphorus removal. Almost half of the thermal water discharges is affected by proposals of technological limit values considering the utilization of thermal water therefore it is necessary to implement load-reducing measures at these. The most essential problem considering direct industrial emissions (whether they are hazardous substances or physicochemical loads) is that the producer is unknown, what kind of emission in what concentration affects the water body. Therefore the most important thing is to improve the monitoring system including the implementation of operational monitoring by waste water dischargers. Preparing concrete proposals to change legislation still need a lot of work. It is necessary to analyse the systems of grace periods, exceptions and fines. In case of certain water bodies (like temporary waters) setting of less stringent objectives can be useful if the exemption analysis according to WFD Article 4, paragraph 5 verifies that. Keywords Physico-chemical load, classification of water body status, priority substances, water-quality protection regulations, emission limit value, technological limit value, significant load allowable load assessment, economic impacts, less stringent objectives BEVEZETÉS A Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) a felszíni vizekre célkitűzésként a jó ökológiai állapot/potenciál és a jó kémiai állapot megőrzését, vagy elérését fogalmazza meg. Az ökológiai állapotértékelés meghatározó része az egyes élőlény együttesek figyelembe vételével történő ötosztályos biológiai minősítés. A fizikai-kémiai jellemzők (oxigén háztartás, tápanyagok, sótartalom, savasodási állapot) támogató jellegű minősítési elemei az ökológiai állapotértékelésnek (CIS Guidance Document No. 13. 2003.). A hazai vízminőség-védelmi szabályozás kémiai anyagokra vonatkozik, amelyek a VKI állapotértékelési,
