Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Tapasztalatok és javaslatok az árvízi szükségtározók tervezésével és vízszinttartó üzemének a bevezetésével kapcsolatban

29 Szigyártó Zoltán: Tapasztalatok és javaslatok az árvízi szükségtározók tervezésével és vízszinttartó üzemének a bevezetésével kapcsolatban latban kellő mérlegelésre nincs elég idő, úgy a vízszint- tartók üzemeltetését előirányozva a tartandó szintként - a jelenlegi kiépítettség hiányaira tekintettel - mindenhol ne a MÁSZ(1997)-nek megfelelő, hanem az annál 50 cm-el alacsonyabb szint tartását írják elő. 1 b. Ugyanezen okból az árhullám levonulásakor a fo­lyó medrében feltöltődő térfogatot és a tározóba beveze­tett vízhozamot növeljék úgy, hogy a tározót akkor állít­ják üzembe, amikor a vízszinttartás szelvényében a tar­tandó vízszint eléri a MÁSZ(1997) szintjénél 50 cm-el alacsonyabb szintet. 2. Javasoljuk, hogy a már megépített árvízi szükségtá­rozóknál a vízkivétel vízszállító-képességének a megnö­velésével kapcsolatos gazdaságossági számításokat mi­hamarabb végezzék el. IRODALOM KIIVM (1997). A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 15/1997 (IX. 19.) KHVM rendelete a fo­lyók mértékadó árvízszintjéről. Szigyártó Z. (2005). Eljárás árvízi vésztározók üze­meltetésére. Szabadalom. Lajstromszám: 226 392, ügy­szám: P 05 00376, 2005, április 11. Szigyártó Z.(2015a). Árvízi szükségtározók vízszint­tartó üzeme. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf.. 1. sz., 19-25. o. Szigyártó Z. (2015b). Módszer az árvízi szükségtáro­zók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai mérete­zéséhez. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 3. sz. 45-62. o. Váradi .7.(2005). Ajánlás a Vásárhelyi terv keretében készülő tározók műtárgyainak kialakítására. (A Cigándi tározó műtárgyainak az elemzése alapján.) Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht., Budapest, 2005. A SZERZŐ Dr. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Budapesten született 1926-ban. Középiskoláinak elvégzését követően az akkori (budapesti) Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnök és Építészmérnöki Karának Mérnöki Osztályára iratkozott be, ahol 1950-ben szerzett mérnöki diplomát. Ezzel egyidejűleg az Egyetem I. sz. Vízépítési Tanszéké­re kinevezték tanársegédnek. Ezt követően 1952-ben megpályázta az aspiránsi ösztöndíjat, s disszertációját megvédve 1958-ban kapta meg a műszaki tudományok kandidátusa címet. Már ezt megelőzően, 1955-ben a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézetbe (VITUKI) került, ahol először kutatóként, majd az igazgató mellett műszaki titkárként, később tudományos osztályvezetőként dolgozott. Ez idő alatt kutatóként elsősorban a különböző hidrológiai problémák megoldá­sával foglalkozott. Műszaki titkárként feladata az Intézet kutatási tevékenységének figyelemmel kisérése, ellenőrzése, az Intézet munkájával kapcsolatos tervek és beszámolók elkészítése. Itt szerezte meg a műszaki tudományok doktora (illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora) címet is. 1986-ban ment nyugdíjba ennek az intézetnek munkatársaként, mely szervezet neve ekkor Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) volt. Ezt követően, 1992-ig, mint nyugdíjas továbbra is a VITUKI-ban, változatlan munkakörben dolgozott, majd a vízrajzi munka fejlesztésével, a vízrajzi létesítmények tervezésével és ezek kivitelezésével kapcsolatos munkák elvégzésére két céget is alapított. Korának előrehaladtával cégeit a 2000-es évek végéig felszámolta, illetve eladta. Kutatói tevékenysége során hidrológia, hidraulika, mezőgazdasági vízgazdálkodási és ármentesítési problémák megoldásával foglalkozott, illetve feladata az ide vágó valószínűség-elméleti és matematikai-statisztikai problémák megoldása volt. Az utóbbi mintegy 20 évben pedig kizárólag a Tisza nagyvízi vízjárásával és ármentesítésével foglalkozik. Ez ideig több mint 200 tanulmánya, publicisztikáját és könyve került kiadásra. Sok elismerést és kitüntetést kapott. így a Magyar Hidrológiai Társaság Tiszteleti Tagja. Tiszteltbeli Mérnöki Kamarai Tag és Címzetes Egyetemi Tanár. A többi kitüntetés közül pedig kiemelkedik a legmagasabb polgári kitüntetés, a Magyar Érdemrend Tiszti Fokozata, melyet 90. életévében, meghatá­rozójelentőségű életműve elismeréseként kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom