Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez ésc méreteik ellenőrzéséhez
Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez és méreteik ellenőrzéséhez 23 2. ábra. Egy üzemelő árvízi szükségtározó által módosított természetes árhullám vízállásának alakulása közvetlenül a vízkivétel alatt abban az esetben, ha mind a tározótérfogat, mind vízkivétel vízszállítása eléri a szükséges méretet Figure 2. Conformations of gauges of a natural flood wave tampered with an operation of a flood reservoir controlled by flood level, directly beneath the intake of the reservoir, furthermore both storage capacity and discharge of the reservoir intake achieve the necessary 3. ábra. Egy üzemelő árvízi szükségtározó által módosított természetes árhullám vízállásának alakulása közvetlenül a tározó vízkivétele alatt, amennyiben a tározó térfogata nem éri el a szükséges nagyságot Figure 3. Conformations of gauges of a natural flood wave, tampered with an operation of a flood reservoir, controlled by flood level and situated directly beneath the intake of the reservoir; furthermore storage capacity does not achieve the neces- sarymeasure 4. ábra. Egy üzemelő árvízi szükségtározó által módosított természetes árhullám vízállásának alakulása közvetlenül a tározó vízkivétele alatt, amennyiben a vízkivétel vízszállítóképessége nem eléri a szükséges nagyságot Figure 4. Conformations ofgauges of a natural flood wave, tampered with an operation of a flood reservoir, controlled by flood level, and situated directly beneath the intake of the reservoir, furthermore discharge of the reservoir intake does not achieve the necessary measure 5. ábra. Egy üzemelő árvízi szükségtározó által módosított természetes árhullám vízállásának alakulása közvetlenül a tározó vízkivétele alatt, amennyiben sem a tározótérfogat, sem a vízkivétel vízszállító-képessége nem éri el a szükséges nagyságot Figure 5. Conformations of gauges of a natural flood wave, tampered with an operation of a flood reservoir, controlled by flood level and situated directly beneath the intake of the reservoir, furthermore both storage capacity and discharge of the reservoir intake do not achieve the necessary measure Ezek birtokában minden olyan sávra, amelynél a számításokhoz elegendő adat áll rendelkezésre minden valószínűségi változóra meg kell határozni az azok eloszlására jellemző paraméterek értékét, hogy ezek felhasználásával meghatározhassuk a tartott vízszintre érvényes paramétereket, s végül kiszámíthassuk a keresett értékeket, e valószínűségi változók 1%-os valószínűségű értékét. Ahhoz persze, hogy az említett matematikai statisztikai vizsgálatokat elvégezhessük, elengedhetetlen, hogy a felhasznált adatok együttese homogén, (egyöntetű) adatsort képezzen. És itt a baj! Az ugyanis már a példaként bemutatott 2-5. ábrából is kitűnik, hogy a folyók mentén, a felsőbb szakaszokon levő szükségtározók által okozott vízszintcsökkentés a tározók és vízkivételük nagyságától és az árhullámok méretétől függően a levonuló árhullámok árhullámképét számottevően módosítják. Másképpen fogalmazva: a tározók igénybevétele nélkül és tározókat üzemeltetve kialakuló árhullámokból számítható 1. ábra szerinti pataméter értékek együttese nem képezhet egyöntetű adatsort. Mindebből pedig az következik, hogy egy szükségtározó által már módosított árhullám az alatta levő tározó szelvényéhez szükségképpen torzított árhullámképpel érkezik, és így ennek adatai nem keverhetők össze az oda vízszintcsökkentés nélkül érkező árhullámok adataival. Felmerülhet viszont az a gondolat, hogy ezeknek az adatoknak a felhasználásával szerkesszünk újabb, olyan összefüggéseket, amelyek kizárólag csak a felsőbb tározók által már lecsökkentett magasságú árhullámokra vonatkoznak. Azonban ez meg kivihetetlen amiatt, hogy a Tisza szükségtározókkal védett szakaszán - amint azt a 6. ábra is bemutatja - az 1962-tól 2014-ig tartó több mint 50 éves időszakon belül a legmagasabban tetőző árhullám a tartandó MÁSZ(1997)-es szintet Szolnokon, továbbá a Tiszapalkonya és Vásárosnamény között legfeljebb háromszor, Tiszabőnél és Kisköre-alsónál pedig négyszer haladta meg. Tehát manapság és várhatóan még igen hosszú ideig szó sem lehet arról, hogy ilyen kevés adat birtokában matematikai statisztikai elemzéssel megbízható összefüggést lehessen előállítani. Vagyis a felsőbb
