Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez ésc méreteik ellenőrzéséhez
24 árvízi szükségtározók által már lecsökkenteti magasságú NV adatok a szükségtározók matematikai statisztikai úton végzett méretezésébe, vagy méreteik ellenőrzésébe semmiképpen sem vonhatók be. 6 Távolság a torkolattól fkm 300 400 500 600 700 800 Távolság a torkolattól fkm 6. ábra. A Tisza menti árvízi szükségtározókkal és azok üzemeltetésével kapcsolatos fontosabb adatok Figure 6. More important data regarding to the flood reservoirs controlled by the flood level and situated along river Tisza, furthermore regarding to the operation of those Végül még egy megjegyzés: Az előzőek szerint egy árvízi szükségtározó méretezéséhez és méreteinek az ellenőrzéséhez feltétlenül ismerni kell a szelvényében, a felette levő többi szükségtározó üzemeltetése nélkül előálló árhullámokat. Ezek pedig e tározók üzemeltetése esetén általában nem lesznek azonosak az oda érkező árhullámokkal. Ami természetesen azt is jelenti, hogy a tározók üzembeállítását követően tervezéshez és ellenőrzéshez használható árhullámok egészen biztosan csak a folyó legfelső szükségtározójának a szelvényében állnak elő. Ezért ha azt akarjuk, hogy a szóban forgó adatok a szükségtározók üzembeállítását követően is, folyó minden szelvényében rendelkezésre álljanak, szükség van arra, hogy minden olyan árhullám levonulásakor, amelynél legalább egy szükségtározó üzembe állítottak, a legfelső szükségtározóhoz érkező árhullámok figyelembe vételével, nempermanens számításokkal rekonstruálják azokat az árhullámokat, amelyek a folyó mentén, e tározók üzem- beállítása nélkül vonultak volna le. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Vizsgálataink bemutatása után még egy kellemes kötelességünknek kell eleget tennünk. Meg kell köszönnünk kollégánknak, dr. Váradi Józsefiíek, hogy mint hosszú barátságunk során annyiszor, ez alkalommal is elvállalta, hogy a tanulmány első fogalmazványát átnézi, s figyelmünket felhívja azokra a részekre, melyek véleménye szerint még csiszolásra szorulnak; s biztosak vagyunk abban, hogy javaslatainak figyelembe vétele ez alkalommal is hozzájárult a tanulmány szerkezetének áttekinthetőbbé tételéhez, s mondanivalónk könnyebb megértéséhez. IRODALOM KHVM (1997). A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 15(1997). (IX. 19.) KHVM rendelete a folyók mértékadó árvízszintjéről. Szigyártó Z. (2005). Eljárás árvízi vésztározók üzemeltetésére. Szabadalom. Lajstromszám: 226 392, ügyszám: P 05 00376, 2005, április 11. Szigyártó Z. (2015 a). Árvízi szükségtározók vízszint- tartó üzeme. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 1. sz. 19-25. o. Szigyártó Z. (2015b). Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 3. sz. 45-62. o. Szigyártó Z. (2015c). A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 95. évf. 4 sz. 19-20. o. Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. A SZERZŐ Dr. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Budapesten született 1926-ban. Középiskoláinak elvégzését követően az akkori (budapesti) Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnök és Építészmérnöki Karának Mérnöki Osztályára iratkozott be, ahol 1950-ben szerzett mérnöki diplomát. Ezzel egyidejűleg az Egyetem I. sz. Vízépítési Tanszékére kinevezték tanársegédnek. Ezt követően 1952-ben megpályázta az aspiránsi ösztöndíjat, s disszertációját megvédve 1958-ban kapta meg a műszaki tudományok kandidátusa címet. Már ezt megelőzően, 1955-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetbe (VITUKI) került, ahol először kutatóként, majd az igazgató mellett műszaki titkárként, később tudományos osztályvezetőként dolgozott. Ez idő alatt kutatóként elsősorban a különböző hidrológiai problémák megoldásával foglalkozott. Műszaki titkárként feladata az Intézet kutatási tevékenységének figyelemmel kisérése, ellenőrzése, az Intézet munkájával kapcsolatos tervek és beszámolók elkészítése. Itt szerezte meg a műszaki tudományok doktora (illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora) címet is. 1986-ban ment nyugdíjba ennek az intézetnek munkatársaként, mely szervezet neve ekkor Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) volt. Ezt követően, 1992-ig, mint nyugdíjas továbbra is a VITUKI-ban, változatlan munkakörben dolgozott, majd a vízrajzi munka fejlesztésével, a vízrajzi létesítmények tervezésével és ezek kivitelezésével kapcsolatos munkák elvégzésére két céget is alapított. Korának előrehaladtával cégeit a 2000-es évek végéig felszámolta, illetve eladta. Kutatói tevékenysége során hidrológia, hidraulika, mezőgazdasági vízgazdálkodási és ármentesítési problémák megoldásával foglalkozott, illetve feladata az ide vágó valószínűség-elméleti és matematikai-statisztikai problémák megoldása volt. Az utóbbi mintegy 20 évben pedig kizárólag