Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Braun Mihály: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész
58 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. tok jól illeszkednek egymáshoz. Két elkülönülő görbe látszik: a 92 cm mélységben lévő minták kiemelkedően magas kb. 35 %-ban tartalmaznak homokfrakciókat, míg a 26,75 cm mélységű mintával egy árvízmentes időszakot jellemeztünk. 11. ábra. A holtág vízpótlása 1960-2009. közötti időszakban Figure 11. The period of water supply of the oxbow lake in the period of1960-2009 A feljegyzett árvízi eseményeket, a folyó nevezetes árvizeit összekötöttük a megfelelő réteggel (13. ábra) és a kiugróan magas homokfrakció értékekhez rendeltük őket. Az adatokat az J. táblázatban mutattuk be. A táblázat adatait kiegészítettük a két legkisebb szemcseméretű frakcióval: a nagyon finomszemű kőzetliszttel és az agyaggal. A táblázat adatait grafikonon ábrázoltuk. Az eredmények lineáris összefüggést mutattak (14. ábra). y = -0.852x+ 1998.5 (1) R2 = 0.9938 (2) Minthogy a korrelációs érték nagyon magas, elfogadtuk a két változó szoros összefüggését. A lineáris összefüggés alapján kiszámítva minden évre a minta megfelelő rétegének mélységet, az alábbi értékeket kaptuk (6. táblázat). A kapott összefüggés segítségével kiszámoltuk mind a 195 db minta korát (Engi 2016), amelyből példaként az alábbi 7. táblázatban bemutatjuk a legfelső 20 cm rétegeinek korát. Az üledékminta kormeghatározási folyamatának eredményeit az alábbi 15. ábra mutatja. 3. táblázat. A holtág vízpótlása az 1960-2009. közötti időszakban Table 3. The water supply of the oxbow-lake in the period of 1960-2009 Kor Maximum vízállás Kor Maximum vízállás Kor Maximum vízállás Kor Maximum vízállás Kor Maximum vízállás év cm év cm év cm év cm év cm 1963 357 1970 392 1980 458 1990 386 2002 385 1964 390 1972 514 1982 412 1991 381 2004 364 1965 433 1973 436 1985 415 1992 365 2005 509 1966 450 1975 480 1986 347 1993 454 2006 360 1967 372 1979 379 1987 411 1994 351 2009 428 1969 330 1988 370 1995 379 1989 479 1996 437 1998 369 1999 388 A fenti ábrán látható a furatminta szemcseösszetétele 1 m mélységig, a méretlécen pedig a mélység mellett ábrázolásra került az üledékrétegek kormeghatározásának eredménye is. Kiugróan magas homok frakció értékek láthatók 85-90 cm mélységben, amelyek megfelelnek az 1925., 1926. és 1928. évek történelmi árvizeinek (Engi 2016). Valamivel kisebb homokfrakció értékeket határoztunk meg az 1935 és 1938 közötti árvizekre 71-74 cm mélységben. Jelentősek voltak a Mura árvizei 1965, 1966, 1970, 1972-ben, valamint 1973-ban és 1975-ben, amelyeket a 27-39 cm mélységben figyelhetünk meg. A legsekélyebb szakaszon 0,5 cm mélységben szintén magas homokfrakció értékek láthatók, amelyek az 1998. évi árvíz nyomait mutatják. A hullámtéri feliszapolódás mértékének megállapítása A rétegek kormeghatározását az üledékoszlop röntgenfelvétel adatai, a hidrológiai adatok (vízállás) és a minták kiemelkedően magas homokfrakciójának adatai alapján végeztük el. A kutatási eredmények alapján meghatároztuk a holtág feliszapolódási sebességét, illetve közvetve a hullámtér feliszapolódási tendenciáját. Az eredmények értékelése alapján a hullámtér feliszapolódási sebessége 20 cm 17 év alatt, azaz 1,17 cm/év (8. táblázat). A bemutatott módszer megfelelő adatot nyújt a hullámtér feliszapolódási gyorsaságának hosszútávú előrejelzéséhez, amely a térségi tervezési folyamatok lényeges eleme. A meanderező vízfolyások gyakran változtatják a nyomvonalukat, a kanyarok fejlődnek vagy átszakadnak és ezzel új nyomvonalak alakulnak ki. Amennyiben a levonuló árhullám rátalál a régi holtágak nyomvonalára, azokat is bekapcsolja a hullámtéri vízszállításba. Ha azonban a holtágak feliszapolódtak, a folyó nem használhatja őket pufferkapacitásként az árvizek levonulása során. Ezért új levonulási útvonalakat keres, amivel az árvízveszély növekedhet.
