Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Braun Mihály: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész
Engi Zsuzsanna és társai: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész 59 12. ábra. Néhány árvizes időszakot dokumentáló minta szemcsenagyság eloszlási görbéje Figure 12. Some grain size distribution curves of the samples, which document the flood events ÖSSZEFOGLALÁS A bemutatott kombinált módszert (üledékvizsgálat, röntgenvizsgálat, vízrajzi adat elemzés) eddig még nem használtuk hosszútávú ártér feliszapolódás felmérésére. Alkalmazhatóságának feltétele, hogy legyen olyan holtág, amely csak árvízkor kap vízutánpótlást és így lehetőség adódik a hordalék kiülepedésére. A kutatás során bebizonyosodott, hogy nem minden holtágból tudunk megfelelő mintát venni. Napjainkban gyakori, hogy a holtágat bevonjuk valamilyen revitalizációs felújításba, például megnyitjuk a bevezető és kivezető szakaszát, és így az árvíz levonulási sávként használja, de ezzel viszont megbolygattuk a természetes feltöltődésének ütemét. Ilyen helyszínről reprezentatív mintát már nem tudunk venni, mert az árvíz kimossa, átöblíti a holtág medrét. Ha a kapott eredményt a folyamatban lévő kutatások eredményeivel próbáljuk összehasonlítani, figyelembe kell venni azt, hogy más jellegű folyó árteréről van szó, mások a hidrológiai és morfológiai viszonyok. A Tisza menti ártéren végzett feliszapolódás vizsgálat előtérbe került az országos Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) kapcsán. A hosszútávú üledékvizsgálat értékei a 19. századi szabályozási munkák után a Közép- és Alsó Tiszán az 1838-1957. évek közötti időszakot figyelembe véve a VO kövek felmérésével 0,6-1,3 cm/év (Károlyi, 1960). Szlávik (2001) szerint 1976-1983 között a hullámtéren átlagosan 1 cm/év. Szabó és társai (2008) nehézfém markerek segítségével 0,9-1 cm/év értéket kapott. Sándor (2011) vizsgálatai az ártéren az 1889-2005 időszakra több szelvény alapján 0,29-0,75 cm/év értéket mutatott. A Maroson Oroszi (2009) mért a holtágakban 1,3-2,4 cm/év feliszapolódási sebességet. Az ártérre ő is 0,2-0,6 cm/év értéket állapított meg. Keesstra (2007) a Dragonja folyón 1960 óta mért adatokat vizsgálva állapította meg a 4,1-19,6 mm/év értéket, míg egy áradás után átlagosan 0-1,6 cm/év feliszapolódást jelzett terepi mérés alapján. Az általunk bemutatott geomorfológiai üledékvizsgálati módszer előnye, hogy amíg azonos az ártér szerkezeti felépítése, a minta reprezentatívan ábrázolja a környezeti helyzetet és nem szükséges minden egyes holtágat megmintázni, ami a költségeket nagyban csökkenti. Ugyanígy nem kell minden egyes árvíz után felmérést végezni, mert hosszútávú módszerről van szó, amivel előre is jelzünk. Amennyiben sikerülne kiépíteni egy hálózatot az említett bolygatás nélküli holtágakból, és ott rendszeresen üledéket mintázni árvizek után, illetve megfelelő időközönként bolygatás nélküli mintát venni, egy idő után már elegendő adat állna rendelkezésre ahhoz, hogy az árvizeket feliszapolódási értékkel is jellemezzük. Illetve térképen is ábrázolható lenne az ártéri feliszapolódás értéke, ami összevethető lenne az aktuális állapottal. 4. táblázat. A rétegek kormeghatározásába bevont minták Table 4. Samples included into process of dating Mélység Középszemű homok Finomszemű homok Nagyon finomszemű homok cm % 0/ /o % 1. szekció 3.25 0.95 7.87 11.25 3.75 0.85 9.55 16.18 4.25 0.33 7.71 14.09 4.75 0.20 9.27 14.30 2. szekció 51.75 0.13 5.35 18.63 52.25 0.04 3.32 14.01 52.75 0.00 2.79 14.94 53.25 0.16 6.19 18.96 53.75 0.02 1.41 7.27 54.25 0.00 2.56 14.22 54.75 0.05 3.77 15.12 55.25 0.12 3.84 12.64 55.75 0.00 0.21 1.89 56.25 0.08 2.06 8.65 56.75 0.20 4.65 13.97 57.25 0.10 3.92 15.41 57.75 0.02 3.92 17.52 58.25 0.08 2.23 10.96 3. szekció 83.75 0.92 13.21 25.00 4. szekció 91.75 2.05 21.85 24.41 92.25 1.00 20.46 38.08 92.75 0.80 16.51 31.45
