Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Braun Mihály: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész
Engi Zsuzsanna és társai: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész 57 2. táblázat. A 195 darab minta laboratóriumi elemzése és értékelése Table 2. Sedimentological analysis and evaluation of 195 samples Talaj Rétegek elemzéseinek megállapításai Homok: medium sand - középszemü homok (250-500 pm)- nem található az üledékben jelentős mennyiségben; Homok: fine sand - finomszemű homok (125-250 pm)- az üledék 3-5 cm közötti szakaszán mintegy 10 %-át alkotja, majd erőteljesen lecsökken; -jelentősebb finom homok mennyiség felhalmozódás az üledék 52-57 cm-es szakasza között figyelhető meg (5%);- a 84 cm-nél 15% illetve- 92 cm-nél 20%. Homok: very fine sand - nagyon finomszemű homok (63-125 pm)- 5 cm-nél 15 %-ban található meg az üledékben;- 52-54 cm között eléri a 20 %- ot;- 85 cm-nél eléri a 25 %-ot;- 92 cm-nél 35 %. Kőzetliszt: very coarse silt - nagyon durva kőzetliszt (31-63 pm)- az üledék teljes hosszában jelen van, sehol sem csökken 10% alá; Kőzetliszt: coarse silt - durva kőzetliszt (16-31 pm) Ez alkotja az üledék jelentős részét a medium silt-tel együtt.- mennyisége csupán az üledék legalsóbb 92 cm-es szakaszán csökken le 5%-ra;- valamint 85 cm-nél 15%-ra;- egyébként 20 és 30% között ingadozik. Kőzetliszt: medium silt - középszemű kőzetliszt (8-16 pm)- az üledék kezdeti szakaszán 25%-ban van jelen;- majd 5 cm-nél lecsökken 15%- ra;- ezt követő szakaszokon meny- nyisége mintegy 25-30% között ingadozik;-jelentősebben lecsökken a 36- 38 cm-nél, valamint az 52-60 cm közötti szakaszon 10%-ra;- 84 és 92 cm-nél megközelíti az 5%-ot. Kőzetliszt: fine silt - fmomszemű kőzetliszt (4-8 pm)- értéke 5 és 18 % között változik. Kőzetliszt: very fine silt - nagyon finomszemű kőzetliszt (2^1 pm)- mennyisége csekély alig 5%. Agyag - clay: (<2 pm)- nagyon kevés mennyiségben található meg. Az üledékminta rétegeinek kormeghatározása A kutatás alá vont holtág vízpótlást csak árvízkor kap. A vizsgált szakaszon ez a Mura-Letenye vízrajzi állomás 330 cm vízállásánál történik, amely a Mura I. fokú árvíz- védelmi készültségének elrendelő vízállása. A hasonló kutatások (Braun és társai 2010) eredményei azt mutatták, hogy az üledékben szemmel látható nyoma marad az áradásnak, ha a holtág legalább 6-7 napon át elöntés alatt van. Az egymás után gyorsan következő árvizes évek esetén nem képződik elegendő mennyiségű tavi üledék, így az egymást követő áradások egymással összefüggő, folytonos árvízi üledékréteget raknak le. Az üledékoszlopban ezeket a vastagabb, szür- késbama sávokat elválasztják egymástól a tavi állapot vékonyabb fekete sávjai. Az alábbi táblázatban (3. táblázat) láthatók az 1960. és 2009. időszak azon évei, amikor a holtágban árvíztől származó üledéklerakódás történhetett, mert a vízállás meghaladta a Letenyei vízrajzi állomáson a 330 cm-t. A vízállások elemzése alapján az 1960-2009. évek közötti időszakban 32 olyan árvízi eseményt (10. ábra) tartunk nyilván, amelyeknél a vízállás elérte vagy meghaladta a 330 cm-t. A 12. ábrán bemutattuk a részletes elemzésbe bevont árvizek tartósságát. Az 1965 évi árvíz során a vízállás 32 napon keresztül magasabb volt, mint 330 cm. Az 1972. évi árvíznél a hullámtér 24 napon keresztül volt elöntés alatt. Mivel az üledék minta »dokumentálja« az árvízi eseményeket (kiugróan magas homok frakció értékek), az egyes árvízi eseményekhez a vízállás elemzések alapján (10-11. ábrák) hozzárendeltük a minta megfelelő rétegét. Az üledékminta rétegek datálásához - kormeghatározásához a homok frakciójú szemcséket — középszemü homok (250-500 pm), finomszemű homok (125-250 pm), nagyon finomszemű homok (63-125 pm) - vesszük alapul, mert az árvízkor megnövekedett vízsebesség a felsoroltaktól nagyobb frakciókat magával ragadja. A 195 minta részletes elemzése alapján kiválasztásra kerültek azok, amelyekben kiugró értékeket mutatnak azon vizsgált frakciók, amelyek árvízi eseményre utalnak. A minta teljes hosszán az alábbi rétegcsoportokat találtuk összetartozó szekcióknak (4. táblázat). A kutatás helyszíne 1830 óta holtág, tehát az üledékminta lefedi az azóta eltelt időszakot. A kiugróan magas értékű homokfrakciók elemzésével meghatározhatók a Mura folyó kiemelkedő árvízi eseményei, mint pl. az 1972. évi vagy 1998. évi árvizek. 10. ábra. Maximum vízállás a Letenyei vízrajzi állomáson 1960-2009. között Figure 10. Max water level on the station in Letenye in the period of1960-2010 Bemutatunk néhány szemcseeloszlási görbét (12. ábra) azokra a mintákra, amelyekben kiemelkedően magas a homokffakció és egyet, amelyben alacsony. A soroza-
