Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
Rotámé Szálkái Ágnes, Homolya Emese és Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége 25 2. ábra. A klimatikus vízmérleg várható változása a 2021-2050 (a, b), valamint a 2071-2100 (c, d) időszakokra a RegCM (a, c), illetve az ALADIN-Climate (b, d) adatok alapján Figure 2. Spatial distribution of the changes in the climatic water balance for the 2021-2050 (a, b) and the 2071-2100 (c, d) periods on the basis of RegCM (a, c) and ALADIN-Climate (b, d) data VÍZBÁZISOK KLÍMA-ÉRZÉKENYSÉGE A DMRV MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Dunakanyar térségében elhelyezkedő mintaterület döntően hegyvidéki jellegű. A térség földtani felépítéséből adódóan a vízbázisok koncentráltan helyezkednek el. A vízbeszerzés szempontjából kevésbé jelentős, vulkáni eredetű képződmények elterjedési területén csak kevés vízbázis létesült. A távlati vízellátásra is lehetőséget biztosító, nagy volumenű, víztermelésre alkalmas partiszűrésű rendszerek a Duna mentén húzódnak. Az országos léptékű jellemzéshez hasonlóan, a vízbázisok pontszerű megjelenítésével elkészített, a vízbázisok klímaérzékenysége és a klíma érzékenység mértéke tematikájú kategorizáláson és ezek térképi ábrázolásán túl a kiválasztott mintaterületen — a sérülékenység vizsgálatának megalapozása céljából — a vízbázisok klímaérzékenységi kategóriáit településekhez rendeltük. A hozzárendelést a vízbázis által közvetlen módon ellátott települések alapján végeztük. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) rendelkezik olyan technikai megoldással, amely vészhelyzet esetén vízkormányzással bármely regionális ellátó területről, az üzemetetési területen belül, egy másik térség vízellátását biztosítani tudja. Mivel egy-egy település közvetlen vízellátása gyakran nem egy vízbázisról történik, a klíma-érzékenységi besorolást a legkevésbé érzékeny vízbázis alapján határoztuk meg (3. ábra). FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZADÓK JELENLEGI IGÉNYBEVÉTELE A felszín alatti vizekben az emberi tevékenységből és a klímaváltozásból származó hatások összegezve, egymást jelentősen felerősítve jelentkeznek. A klímaváltozás hatásainak vizsgálata során ezért a több évtizedes víztermelések által jelentkező igénybevételek figyelembevétele elengedhetetlen. Magyarországon az 50-es évek óta emelkedett meg jelentősen a felszín alatti vizek elsősorban ivóvíz célú termelése. A Föld egyes térségeiben, így hazánk egyes területein is számos víztartó rétegben figyelhetünk meg a víztermelések által eredményezett, tartós vízszintcsökkenést. Emelkedő hőmérséklet esetén jelentősen megnőhet a lakossági ivóvízigény, illetve az öntözésre használt víz mennyisége. A megnövekedett víztermelés további vízszintcsökkenést eredményezhet, illetve egyes térségekben elérheti annak korlátáit. A víztermelések következtében napjainkig jelentkező vízszint-csökkenés vizsgálatát a felszín alatti vízszint-megfígyelőkutak mérési adatainak értékelésével, valamint a felszín alatti vízáramlási rendszer modell szimulációs eredményeinek értelmezésével végeztük. Az ország területén 844 megfigyelőkút vízszintválto- zását értékeltük. Elvégeztük valamennyi kút adatsorának trendvizsgálatát, majd vizuális értékeléssel ellenőriztük, hogy az automatizált módszerrel meghatározott trendek az egész adatsorra jellemzők-e, illetve az adatsor nem
