Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
26 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. tartalmaz-e az értékelést befolyásoló hibákat. A vizsgálatban a vízügyi törzshálózat kútjainak mérési adatait 1991-2014 közötti időszakra, az MFGI megfigyel ők útjainak adatait a mérés kezdetétől az 1970-2015 időszakra vettük figyelembe. Az idősorok vizsgálata során meghatároztuk, hogy az adatsorra illeszthető-e trend, vagy egymást követő, változó trendek jellemzők. Az adatokra illeszthető trend meredekségét számítottuk a teljes időszakra, illetve az utolsó nyolc évre. 3. ábra. Települések ivóvízellátásának klíma-érzékenysége a legkevésbé érzékeny közvetlenül ellátó vízbázistípus alapján, a DMRV(Duna Menti Regionális Vízmű) működési területén Figure 3. Drinking water protected area climate-sensitivity of the settlements based on the least sensitive direct water supply type, within the operational area of the DMR V (Danube Waterworks Company) A megfigyelőkutak vízszintváltozásának értékelésén alapuló vizsgálatot pontosítottuk, illetve kiegészítettük a 2015. évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv keretében az MFGI szakemberei által az országos vízmérleg aktualizálásához, a sekély porózus, porózus és porózus termál víztestek között átadódó vízkészletek meghatározására fejlesztett áramlási modell eredményeivel. A porózus medence területre a korábbi években az MFGI végzett modell-fejlesztéseket, főleg a hévíz- és geotermikus energia-gazdálkodási feladatokhoz. Ezek keretében az „XL-Pannon modell” elnevezésű modell változat (VITUKl—MÁFI -AQUA PROFIT 2005) továbbfejlesztése bizonyult a vízmérleg számításához célravezetőnek, a sekély porózus részek geometriájának, hidraulikai paramétereinek és beszivárgási peremfeltételeinek frissítésével, újraalkotásával. A modellszámítás időben átlagos, vagyis időben változatlanként értelmezett, permanens helyzetet vizsgál. Külön szimulációk készültek a víztermelések nélkül, illetve a víztermelések (az ivóvíz célú vízkivételek mellett tartalmazza a mezőgazdasági, ipari és termálvíz kivételeket is) figyelembe vételével. A modell és a trendvizsgálat eredményeiből meghatározásra került a víztermelés hatására kialakult depresszió mértéke. A megfigyelőkutak idősorának vizsgálata, illetve a porózus víztestekre elvégzett vízmérleg szimulációk eredményeinek együttes értékelése alapján a víztestek víztermelések általi igénybevételét a 4. ábra mutatja be. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a víztermelések által eredményezett depressziós hatás elsősorban az Alföld középső területén jelentkezik regionális vízszint- csökkenéssel, amelynek mértéke a mélységgel párhuzamosan nő. A 90-es évek közepére több térségben megtorpant a vízszintek további csökkenése, illetve azóta nem figyelhető megjelentős változás. A jelenlegi vízszintek azonban ezeken a helyeken napjainkig is az eredeti vízszintnél több méterrel alacsonyabbak. A TELEPÜLÉSEK ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIVAL SZEMBENI ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGE AZ IVÓVÍZELLÁTÁS TERÜLETÉN A települések ivóvízellátásának éghajlatváltozással szembeni sérülékenység-vizsgálatához a kitettség és az érzékenység mellett meg kell határoznunk a települések éghajlatváltozás hatásaival szembeni alkalmazkodóképességét. E téren az ivóvízellátási infrastruktúra állapota és fejlesztési lehetőségei, valamint a lakosság vízigénye a legfőbb hatótényezők. E vizsgálathoz a KSH T-STAR és a NAV SZJA adatbázis Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TelR) elérhető társadalmi-gazdasági mutatókat, valamint a DMRV által a mintaterületre vonatkozóan átadott, az ivóvízellátási infrastruktúra állapotára vonatkozó adatokat használtuk fel. A vizsgálat első lépésében a DMRV-vel együttműködésben meghatároztuk azokat az adatköröket, amelyeket a továbbiakban használni kívánunk, illetve csoportosítottuk a felhasználandó adatok körét. E feladat fontos részét jelentette az adatsorok hibáinak kiszűrése, valamint egyes kiugró adatok ellenőrzése, korrigálása. Fontos szempontot jelentett, hogy a vizsgálatba bevont adatok lehetőség szerint egy adott évre vonatkozzanak, ez azonban csak részben teljesíthető. Az infrastruktúra állapotára vonatkozó adatok naprakészek, tehát a jelen állapotra vonatkoznak, a társadalmi-gazdasági viszonyokat leíró mutatók azonban egységesen csak a 2013-as évre és az azt megelőző évekre állnak rendelkezésünkre.
