Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Rakonczai János - Fehér Zsolt: A klímaváltozás szerepe az Alföld talajvízkészleteinek időbeli változásaiban
RAKONCZAIJ. - FEHÉR ZS.: A klímaváltozás szerepe ... 7 5. ábra. Az 1971—2000 közötti időszak átlagos és a 2009. évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása. (Forrás: VITUK1) 6. ábra. A 2010. decemberi talajvízállások eltérése a 1971-2000 közötti időszak decemberi átlagától hazánkban (Szálai 2011) 5.2. A talajvízkészletek változásán alapuló megközelítés is oka lehet. Éppen ezért a vizsgálatunkhoz egy területileg kevésbé részletes, de a változásokat dinamikusabban követő elemzést készítettünk a talajvízfelszínek havi változásai alapján meghatározott (térfogat alapú) mennyiségi értékeléssel. Kezdeti vizsgálataink során egy referencia időszakra számoltuk ki a talajvízhiány mértékének változását a Duna—Tisza közén (Rakonczai 2002). Jelenleg viszont az elmúlt hatvan év átlagához viszonyítva az 1. ábrán jelzett négy alföldi tájegységekre is elvégeztük a részletes számításokat (7. ábra), s ezen túlmenően egy-egy tájegységen belül magassági szintenként a fajlagos (km2-ekre egységesített) készletváltozásokat is meghatároztuk. E- zek egyrészt megerősítették a korábbi eredményeinket, másrészt jól mutatják, hogy az eltérő táji adottságok miatt a klimatikus hatások számottevő különbséget mutatnak a felszínközeli vízkészletekben. De ezen túlmenően az is világossá vált, hogy az Alföld viszonylagosan kis mérete ellenére a csapadékok különbségei akár számottevőek is lehetnek. Ez a megközelítés azt is feltárta, hogy a Nyírség területén is jelentős talajvízhiány alakult ki, csak időbeli alakulása az eltérő csapadékok miatt más volt, mint a Duna-Tisza közén (azaz a korábban bemutatott hagyományos térképek referencia időszakai nem voltak a „legszerencsésebbek”). A 7. ábrán az is jól látszik, hogy (az egységek méretbeli különbségeit is figyelembe véve) a legnagyobb vízhiány a Duna-Tisza közén és a Nyírségben alakult ki (a- hogyan azt a morfológiai helyzetük alapján várható is volt), míg a másik két területen csupán kisebb (a csapadékkal összefüggő) időszakos ingadozásokat tapasztalunk, de azok területén a klímaváltozás hatása érdemben nem érződik. Mint láthattuk, az iménti térképek sok fontos dolgot megmutatnak, de legalább ugyanannyit el is fednek, s ennek esetenként a referencia időszakok megválasztása 1000 000 800 700 f 600 ü 500 400 2. 300 3 200 100 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 —Talajvíz késztet - Duna-Tisza köze ——-Talajvíz készlet - Nyírség — Talajvíz késztet - Északi khg. Előtere Talajvíz készlet - Dél-Tiszántúl------Éves csapadékösszeg - kétéves mozgóátlag 7. ábra. A talajvízkészlet eltérése a sokévi átlagtól az Alföld négy területegységén (1950-2010), illetve a csapadék kétéves mozgóátlaga (Rakonczai 2013b) 6.1. Duna-Tisza közi hátság Ahogyan korábban jeleztük az elmúlt évtizedben többször meghatároztuk a vízhiány mértékét a tájon, de 6. A talajvízváltozások főbb területi különbségei és akkor még az egész (kb. 10 ezer km2-nyi) Duna-Tisza sajátosságai közére. Megállapítottuk, hogy egy-egy szárazabb idő-
