Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Szénsavas források, kutak makro- és mikroelem vizsgálata Parádsasváron és Parád környékén
53 Szénsavas források, kutak makro- és mikroelem vizsgálata Parádsasváron és Párád környékén Dobos Irma1- Scheuer Gyula“ 11027. Budapest, Margit krt. 44. 21126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A Mátra hegység számos természeti kincse közül az egyik legismertebb a csevicének nevezett szénsavas források és kutak. A gyógyászati és az üdítőital célra már régóta használtak közül a parádsasváriakat és a parádi három csevicét dolgoztuk fel és bemutatjuk röviden kialakulásuk történetét. Ismertetésünkből kiderül, hogy ezek mind rendkívül csekély vízhozamúak, de értékes ásványi anyag tartalmúak. A palackozott Parádi gyógyvíz vízföldtani adottságainak teljesebb megismerése érdekében megvizsgáltuk a többi közismert ásványvíz makroelem és gáztartalmán kívül 32 nyomelem ösz- szetételét is. E vizsgálatok azt eredményezték, hogy a Parádi gyógyvízben egyes elemek feldúsulása tapasztalható. Domináns nyomelemként jelentkezett a stroncium, a fluor és a mangán Kisebb dúsulást ért el még a lítium, a bór, a bárium és a bróm. A 32 nyomelem 4019,4 pg/1 mennyisége jelentősnek értékelhető. Lerögzíthető még, hogy a vízben kimutatott biológiailag aktív nyomelemek is hozzájárulnak gyógyhatásához. Kulcsszavak: csevice, forrás, kút, mikroelem, ásványvíz, gyógyvíz, pannon, miocén. 1. Bevezetés Hazánk területén két morfológiai tájegységen belül a- lapvetően és csoportosan a Balaton-felvidéken és a Mátra északi részén fordulnak elő gyógyhatású természetes szénsavas ásványvizek, amelyek egy részét nem csak gyógy- és ásványvízként palackozzák (Kékkút, Pa- rádsasvár), hanem gyógyító hatásuk miatt közvetlenül gyógyvízként sikeresen alkalmazzák egyes betegségek kezelésére (Balatonfüred). Az elmúlt években már több közleményben foglalkoztunk az egyes hazai hidrodinamikai rendszerekhez kapcsolódó ásvány- és gyógyvizek nyomelem adottságaival. Miután ezek érdekes eredményeket szolgáltattak, indokoltnak tartottuk ilyen irányú vizsgálatainkat kiterjeszteni a természetes szénsavas ásványvizekre is, annak érdekében, hogy ezekre vonatkozóan is bővüljenek a vízföldtani ismeretek. A tervezett nyomelem vizsgálatok keretében első lépésként a szénsavas ásványvizeken belül a balaton-felvi- dékiek közül választottuk ki az egyik legismertebbet, a balatonfüredi Kossuth Lajos-forrást és ebből végeztünk vizsgálatot, így megismerhettük a már többször kimutatott makroelemeken kívül 29 nyomelem mennyiségi a- dottságait is. E mikroelem analízis eredményei hozzájárultak a gyógyvíz eredetének és származásának, valamint egyes biológiailag aktív nyomelemek mennyiségi eloszlásának tisztázásához, amelyek növelik a gyógyászatban játszott szerepét (Scheuer Gy. 2014). A kedvező eredmények alapján terjesztettük ki vizsgálatainkat a mátrai csevicékre is és ezen belül elsősorban a palackozott Parádi gyógyvízre. Ebből a célból vizsgáltuk meg a Parádi gyógyvízként palackozott szénsavas, kénes ásványvíz összetételét, amely a Parádi Tarna- völgyben tör fel Parádsasváron és napjainkban is forgalmazzák. A gyógyvízzel kapcsolatosan a jelen anyagban tárgyaljuk ennek az értékes gyógyvíznek kutatás- történetét is. Ezen túlmenően foglalkozunk még a parádi körzethez tartozó további három szénsavas ásványvíz előfordulással is annak érdekében, hogy szemléltessük a szűk környezet bonyolult vízföldtani viszonyokból eredő változatosságot, kiemelve ezzel is a parádsasvári csevi- cék valóban egyedi adottságait, amelyek csak e területre jellemzőek. Az itt tárgyalt szénsavas vizek előfordulásait és kilépési helyeit az 1. ábrán közöljük. 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a vizsgált és tanulmányozott ásványvizekről Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a palackozott Parádi gyógyvíz nyomelem vizsgálata csak kezdeti lépés az észak-mátrai igen gyakori természetes ásványvizek nyomelem adottságainak megismeréséhez. 2. A tanulmányozott csevicék megismerése és kutatásuk eredménye 2.1. Parádsasvári gyógy- és ásványvizek Parádsasváron és környékén a csevice források leírása, vizsgálata és a vízhozam-növelő módszerek alkalmazása közel 150-200 évvel ezelőtt indult meg (2. ábra). A különleges vegyi összetételű ásványvizekre Kitaibel Pál (1757-1817) munkája révén figyeltek fel a belföldi és a külföldi orvosok. Az orvosi véleményeket azután rövidesen geológusok és kémikusok vizsgálatai egészítették ki (Dobos I. 2002). 2. ábra. A parádsasvári források, kutak és kutató fúrások áttekintő helyszínrajza 1. Források és kutak (1905-ös állapot), 2. Tervezett kutatófúrások és akna (1953), 3. Kutatófúrás és kút (1977-1978)
