Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Nagy László: A gátszakadás alakja és a kopolya kialakulása
48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF.l. SZ. Tapasztalati tény, hogy a töltéscsonkok csaknem minden esetben függőlegesek; a töltéscsonk síkja a töltés hossztengelyére gyakran merőleges, vagy a mentett oldal felé enyhe hajlással a megnyílás szűkül. Ez a sík a gát keresztmetszeti síkjával rendszerint 0-25° közötti szöget zárt be. (1-6. fényképek) 1. ábra. Gátszakadás keresztszelvénye mentett oldali kopolya feltételezésével Amikor már kialakult a gátszakadás, annak kereszt- metszetét vizsgálva megállapítható, hogy a vízoldali töltéslábnál rendszerint megmarad egy kis fold darab, amelyiken a víz átbukik, ami csökkenti az átbukó víz magasságát. (7. ábra) Ezt gyakran „gerendának” nevezik, megléte sok helyen azonosítható még akkor is, amikor áramlik a víz (2., 3. és 6. fényképek). Az átbukási magasság meghatározásánál az 1. ábra szerinti „gerenda” feletti magasságot szabad csak figyelembe venni. Kialakulása arra vezethető vissza, hogy a gátszakadás szelvényében a vízoldali terepszint közelében (a vízoldali töltéslábnál) a vízsebesség alacsony, ezért nem tudja a víz a „gerendát” elmosni. Magassága 0,3-0,5 m között változott leggyakrabban, ami körülbelül megfelel a gátmagasság 10 %-á- nak. A „gerenda” minden esetben kimutatható volt, ha nem keletkezett kopolya vagy nem terjedt át a vízoldalra. 2. fénykép. Odera bal part 1997június 23-án Frankfurt alatt A gátszakadás egy „ponton” (rövid szakaszon) keletkezik. A gyakorlati megfigyelések szerint szélességének növekedésében döntő szerepe van annak, hogy a gátszakadás szélén a töltéscsonknál rendszerint függőleges fóldfal alakul ki. (1-6. fényképek) A megnyílás szélén az ott áramló víz kikezdi a töltés lábát a fölötte lévő töltés újra közel függőleges fallal szakad be. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél gyorsabban tudja megbontani az á- ramló víz a töltéscsonk szélét, minél nagyobb a vízsebesség. Ha a töltéscsonk anyaga olyan talajból áll, amit kisebb vízsebesség is képes megbontani, a gátszakadás szélessége nagyobb lesz. Ilyenek lehetnek az erózióra veszélyes talajok, a rosszul tömörített talajok és a diszperzív talajok. A megnyílások szélén a kohézió nélküli (vagy alacsony kohéziójú) finom szemcsés talajok lényegesen kisebb vízsebesség mellett is elmoshatok helyükről, mint az erősen kötött talajok. Árvízvédelmi gátak szakadásának hossza széles határok között változik, számos tényezőtől függ (Nagy 2004 b), értékére csak a történelmi statisztikai adatok feldolgozásából kaphatunk választ.
