Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

84

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ.

Módszer

GMT

GMP

TM

forrás

F

P

F

P

F

P

bodorka

hely

9,809

0,0001

2,421

0,0085

5,691

0,0001

mérő

5,839

0,0001

6,673

0,0001

73,037

0,0001

interakció

0,320

0,9995

0,885

0,6123

1,8855

0,0155

küsz

hely

7,912

0,0001

3,221

0,0004

7,3949

0,0001

mérő

6,284

0,0002

4,441

0,0001

58,132

0,0001

interakció

0,361

0,9890

0,867

0,6325

1,4161

0,0882

ezüstkárász

hely

17,882

0,0001

9,805

0,0001

3,2112

0,0016

mérő

5,978

0,0001

1,730

0,0558

91,975

0,0001

interakció

0,448

0,9989

0,419

0,9962

1,3849

0,1192

1. tablazat. Az adatsorokon elvégzett kétutas PERMANOVA analízisek eredményei. A szignifikáns (p<0,05)

értékeket félkövér betűtípussal emeltük ki.

Értékelés

A több mérő személlyel, több fajon, több morfometri- ai módszerrel elvégzett morfometriai vizsgálat sorozatunk eredményei alapján megállapítható, hogy az összehasonlított módszerek mindegyikénél kimutatható a mérést végző személyek eredményekre gyakorolt szignifikáns hatása. Ugyanakkor ezek a hatások csak a TM esetében voltak olyan jelentősek, hogy felülírták a gyűjtőhelyek elkülönülésre gyakorolt hatásait. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a vizsgált állományok egy vízgyűjtőn belüli, hasonló környezeti feltételeket biztosító mintahelyekről származnak, így valószínűleg a köztük lévő morfometriai eltérések sem lehettek igazán számottevőek. Míg a küsz és a bodorka esetében a három összevetett módszer ismételhetősége szignifikánsan csökkent a GMT, GMP és TM sorrendben, addig az ezüstkárász e- setében a GMT és GMP ismételhetősége között nem találtunk szignifikáns különbséget. Ez vélhetően annak tudható be, hogy az ezüstkárász karakterisztikusabb pikkelyalakkal jellemezhető, mint a másik két vizsgált faj, így ezen a mérőpontok jobban beazonosíthatók, mint a testen kijelölt pontok. Eredményeink tehát felhívják a figyelmet arra, hogy a morfometriai vizsgálatok tervezésekor a vizsgálni kívánt faj adottságainak ismeretében (ú.n. pikkelyalak) minden esetben érdemes mérlegelni, hogy milyen módszerrel történjen a vizsgált tulajdonságok számmá konvertálása. Emellett az eredmények értékelésekor, különösen akkor ha vizsgálataink célja, hasonló környezeti adottságú élőhelyeken vagy egymáshoz közel fekvő állományok morfometriai különbségeinek feltárása fokozottan szem előtt kell tartani, hogy az általunk vizsgált mindhárom módszer, különböző mértékben ugyan de egyéni, szubjektív hatásokkal terhelt.

Köszönetnyilvánítás:

Munkánkat a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012- 0038 azonosítójú pályázat támogatta.

Irodalom

Anderson M.J. (2001) A new method for non-parametric multivariate analysis of variance. Austral Ecology 26:32-46.

Amqvist, G., & Martensson, T. (1998) Measurement error in geometric morphometries: empirical strategies to assess and reduce its impact on measures of shape. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hun- garicae, 44(1-2), 73-96.

Elliott N. G., Haskard K. and Koslow J. A., (1995) Morphometric analysis of orange roughy (Hoplostethus atlanticus) off the continental slope of southern Australia. J. Fish Biol. 46,202-220.

Ibanez, A. L., Cowx, I. G., & O'Higgins, P. (2007) Geometric morphometric analysis of fish scales for identifying genera, species, and local populations within the Mugilidae. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences, 64(8), 1091-1100.

Jorgensen, H. B., Pertoldi, C., Hansen, M. M., Ruzzante, D. E., & Loe- schcke, V. (2008) Genetic and environmental correlates of morphological variation in a marine fish: the case of Baltic Sea herring (Clu- pea harengus). Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences, 65(3), 389^400.

Klingenberg, C. P. (2011) MorphoJ: an integrated software package for geometric morphometries. Molecular Ecology Resources, 11(2), 3530-357.

Lee, J. C. (1982) Accuracy and precision in anuran morphometries: artifacts of preservation. Systematic Biology, 31(3), 266-281.

Lehtinen, R. M., Glaw, F., Andreone, F., Pabijan, M., & Vences, M. (2012) A new species of putatively pond breeding frog of the genus Guibemantis from southeastern Madagascar. Copeia, 2012(4), 648- 662.,

Lindsey, C. C. (1963) Sympatric occurrence of two species of humpback whitefish in Squanga Lake, Yukon Territory. Journal of the Fisheries Board of Canada 20.3: 749-767.

Nowak, M., Mendel, J., Szczerbik, P., Klaczak, A., Mikolajczyk, T., Ozga, K., & Popek, W. (2011) Contributions to the morphological variation of the common gudgeon, Gobio gobio complex (Teleostei: Cyprinidae), in the upper Vistula drainage (southeast Poland). Archives of Polish Fisheries, 19(1), 37-49.

Rohlf, F. J. (2010) tps dig2, digitize landmarks and outlines, version 2.16. Department of Ecology and Evolution, State University of New York at stony brook.

Rohlf, F. J. (1990) Morphometries. Annual review of Ecology and Sys- tematics 21: 299-316.

Anderson, M. J. (2001) A new method for non-parametric multivariate analysis of variance. Austral Ecology 26:32-46.

Trapani, J. (2003) Geometric morphometric analysis of body-form variability in Cichlasoma minckleyi, the Cuatro Cienegas cichlid. Environmental Biology of Fishes, 66(4), 357-369.

Accuracy and subjectivity analyses of three ichthyological morphometric methods Abstract: In present study three widely used fish morphometric methods, the landmark based Geometric Morphometry on

Body (GMB) and on Scales (GMS) and the Traditional Morphometry (TM) were compared to each other from the aspect of repeatability and subjectivity. Our aims were to assess how the method, and the between expert variabilities affect the results of the analyses made on the same subjects. Therefore 30-30 specimens of three common Cyprinid species (bleak, roach, prussian carp) collected from three sampling sites were measured. After tagging by individual marks and scale sample collection, high resolution digital image of each specimen were taken. After these procedures the studied individuals were preserved in 4-10% formalin solution. GMB (on 11 variables) and GMS (on 7 variables) analyses were processed on digital images of bodies and scales. TM (16 variables) measurements were made on the conserved specimens using digital caliper by the same experts. All data were