Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. különböző nitrogénkoncentráción és fényintenzitáson. A kísérlethez 2 1-es tápoldatot tartalmazó akváriumokat használtunk, melyekbe egyenként 6 db 6,5 cm hosszú elágazásmentes átokhínár-hajtásvéget helyeztünk. A hajtások alapi részét az akvárium alján fekvő műanyag-rácsba helyeztük be, így azok függőleges helyzetben álltak. Faktoriális elrendezés alapján (5x5 kezelés) a növényeket 10 napon keresztül ötféle nitrogénkoncentráción (0,1; 0,5; 2, 5; 15 mg N l'1 különböző nitrogénkoncentráción és fényintenzitáson különböző nitrogénkoncentráción és fényintenzitáson) és ötféle megvilágításon (0, 10, 27, 80, 180 pmol m'2 s'1) neveltük 16/8 óra foto-perióduson, 25 °C hőmérsékleten. A kultúrák tápoldatait két naponta friss tápoldattal helyettesítettük. Az utolsó tápoldatcserét követően 48 órán át hat alkalommal mintát vettünk, mértük a tápoldat kémiai összetételét (pH, NH4*-N, NO3 -N , P04'3-P,) majd a 10. napon mértük a növények hajtáshosszát, a hajtáselágazások számát, a levelek klorofillkoncentrációját, fotoszintetikus hozamát (Fmax-F/ Fmax), a növények száraztömegét, a gyökerek tömegét, és kiszámoltuk a növények növekedési rátáját. Eredmények 2. ábra Különböző nitrogénkoncentráción és fényintenzitáson nőtt kanadai átokhínár kultúrák hajtásmegnyúlása (A) és relatív megnyúlása (B). A hibasávok az eredmények szórásai, n=2. 3. ábra Különböző nitrogénkoncentráción nőtt átokhínár fajok fénykompenzációs pontjai. Nitrogén (mg l'1) 4. ábra Különböző nitrogénkoncentráción és fényintenzitáson nőtt kanadai átokhínár kultúrák gyökér/szár hányadosa. A hibasávok az eredmények szórásai, n=2. A két átokhínár faj esetén mind a fényintenzitásnak, mind pedig a nitrogénkoncentrációnak szignifikáns (P<0,01) hatása volt a vizsgált változókra (növekedési ráta, klorofill- koncentráció a levelekben, hajtáshossz, gyökér/szár arány, hajtáselága- zás-szám, fotoszintetikus hozam) (1-2. ábra). A növekedési ráta (RGR) a fényintenzitás és a nitrogénkoncentráció növelésével emelkedett. 2,5 mgN l'1 feletti koncentráción viszont már nem fokozta a növekedést (/. ábra). A teljes sötétben tartott kanadai átokhínár több mint kétszer nagyobb tömegcsökkenést mutatott, továbbá fénykompenzációs pontja is átlagosan 100%-kal magasabb volt az aprólevelű átokhínárénál (3. ábra). A fényintenzitás csökkenésével a növények fotoszintetikus hozama és a levelek klorofillkoncentrációja a 10 pmol m'2 s"1 megvilágításig folyamatosan nőtt, és értékeiket a tápoldat nitrogénkoncentrációja szignifikánsan emelte ( 1. ábra). A fényintenzitás nemcsak a növekedésre, hanem a gyökérképződésre is pozitívan hatott. A növények a legtöbb gyökeret közepes nitrogénellátás mellett (0,25-0,5 mgN F1) fejlesztették. A fényintenzitás csökkenésével erősen árnyékos helyeken (10 pmol m'2 s"1) viszont már 80 %-kal kevesebb gyökeret fejlesztettek (4. ábra). A két szubmerz hínárfaj teljesen másképpen viselkedett az oldalhajtásképzés szempontjából. A kanadai átokhínár a teljes sötétséget leszámítva magas elágazásszámot mutatott (20-30 db/m), amely teljesen független volt a tápoldat nitrogén- koncentrációjától. Az aprólevelű átokhínár viszont csak magas
