Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
36 A Kiskunsági Nemzeti Park néhány szikes tavának kovavázas algái Körmendi Kitti1, Lengyel Edina2, Buczkó Krisztina3, Stenger-Kovács Csilla1 'Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék; 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. 2MTA-PE, Limnoökológiai Kutatócsoport, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10 3Magyar Természettudományi Múzeum Növénytár, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. Kivonat: Szikes tavaink diatóma közösségeinek térbeli mintázatai viszonylag jól ismertek, de az időbeli változásukat (dinamika) ezidáig alig vizsgálták. A kovavázas algák másik nagy csoportja, a sárgásbarna (Chrysophyceae) algák és cisztáinak ku- tatottsága messze elmarad a kovaalgáké mögött, pedig mindkét élőlénycsoport kiváló indikátora a környezeti változásoknak, így a vegetációs perióduson kívül a vizekben zajló folyamatoknak és a klímaváltozásnak is. 2013 májusa és 2014 májusa között havi gyakorisággal vizsgáltuk a Bába-szék és a Bogárzó szikes tavak iszapján és az alámerült növényeken élő kovavázas algákat. A Bába-székben a Nitzschia supralitorea, Surirella hoefleri, Craticula halophila és Halamphora veneta voltak a leggyakoribbak, míg a Bogárzóban a Nitzschia palea, H. veneta, N. supralitorea, Navicula wiesneri, Surirella brebissonii és Ctenophora pulchella volt tömeges, összhangban a tavak magas trofitásával és sótartalmával. A Bába-székben a Chrysophyceae ciszták tél végén és tavasz elején, míg a Bogárzóban nyáron, ősszel és télen fordultak elő nagy mennyiségben. Mindkét tóban, mind a két algacsoport határozott szezonalitást mutatott. Kulcsszavak: szikes tavak, Kiskunsági Nemzeti Park, kovaalga, Chrysophyceae ciszta, flóra. Bevezetés és célkitűzések Mind a kovavázas algák (DeNicola, 1986), mind a Chrysophyceae ciszták (Kamenik, 2010) kitűnő biológiai indikátorai a környezeti változásoknak. A Bacillariophy- ceae osztályát alkotó diatómák mikroszkopikus élőlények, melyek minden vizes élőhelyen megtalálhatóak. Faj összetételük kémiai, fizikai és biológiai tényezőktől fiigg. Tömegességüknek és széles elterjedésüknek köszönhetően számos környezet- és földtudományi kutatás alapját képezik. Többek között olyan ökológiai problémák elemzésére is alkalmazhatók, mint a klímafluktuációk, a vizek savasodása és trofításuk változása (Stoermer & Smol, 2010). A tavak vízkémiai tulajdonságaival ösz- szefüggő eloszlási mintázatokat mutatnak, ezáltal bevonatminták vizsgálata alapján megállapítható, hogy egy- egy faj milyen környezeti változók mellett fordulhat elő (Birks, 1995; Charles & Smol, 1994). A Chrysophyceae osztályba tartozó algák ellenálló, szilíciumtartalmú kitartó képleteket (stomatociszták) képeznek, melyek a tavi üledékben megőrződnek (Kamenik, 2010). Számos tanulmány igazolta eddig, hogy a hasonló limnológiai jellegekkel bíró tavak üledékében azonos morfológiájú ciszták találhatók (Adam & Mahood, 1981; Sandgren, 1983; Cronberg, 1986; Rybak, 1986, 1987; Rybak et al., 1987; Takahashi et al., 1986; Duff & Smol, 1988, 1989; Sandgren, 1991). Sok fajuk környezeti optimuma és toleranciája már meglehetősen jól leírt, így őskömyezeti rekonstrukciókra is felhasználható (Zeeb & Smol, 1995). A Chrysophyceae fajok terjedése rendkívül nehézkes törékeny felépítésük és vízhez kötött életmódjuk miatt. Mindezen nehézségek ellenére világszerte elterjedtek (eltérő eloszlási mintázatokkal) (Kristiansen, 2008). Korábban már született tanulmány szikes tavaink diatóma közösségeinek térbeli mintázatairól, illetve vízkémiai tulajdonságairól (Lengyel, 2011; Stenger-Kovács et al., 2014). Ezzel szemben a tavak diatóma összetételének dinamikáját (időbeli változását) nem, illetve a Chrysophyceae ciszták előfordulását alig vizsgálták, pedig ezen é- lőlénycsoportok tanulmányozása alapján számos fontos következtetés vonható le az adott tó fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek egy év, vagy akár pár hónap alatti változásairól. Anyag és módszer A mintavételek egy éven át, 2013 májusa és 2014 májusa között zajlottak havi gyakorisággal a Bába-szék (46.853056 N; 19.155278 E) és a Bogárzó (46.804926 N; 19.141537 E) szikes tavak iszapjáról és vízi növényzetéről (7. táblázat). Összesen 20 bevonatmintát gyűjtöttünk (a Bába-szék 2013 júliusa és októbere között ki volt száradva). A mintavételezés iszapról vagy vízinövényről történt. /. táblázat: Mintavételi időpontok a megfigyelt tavaknál A mintavételi idő sorszáma Bába-szék Bogárzó i 2013.05.28 2013.05.28 2 2013.06.24 2013.06.24 3 2013.07.31 4 2013.08.29 5 2013.10.04 6 2013.10.25 7 2013.11.26 2013.11.26 8 2013.12.18 9 2014.02.24 2014.02.24 10 2014.03.25 2014.03.25 11 2014.05.07 2014.05.07 12 2014.05.28 2014.05.28 A bevonatmintákat etil-alkohollal tartósítottuk, majd forró hidrogén-peroxidos roncsolást (CEN, 2003) követően Pleurax gyantába ágyaztuk. A preparátumokat Zeiss Imager Al fénymikroszkóppal PLAN-Apochromat 100 x 1.4/végtelen Oil Die lencsével vizsgáltuk, a fotókat AxioCam Mrc 5. kamerával készítettük. Minden mintában 300-400 kovaalga egyedet határoztunk meg a Süßwasserflora von Mitteleuropa (Krammer & Lange-Bertalot, 1997, 1991, 1999a, 1999b) és a Diatomeen im Süßwasser-Benthos von Mitteleuropa (Lange- Bertalot, 2013) határozó kötetek segítségével. Eredmények és értékelés Kovaalgák Mintái ettfli időpontok ABog&aó 7.. ábra: A kovaalgák Shannon-Weaver diverzitásának ezonális változása Bába-székben összesen 28 kovaalga fajt azonosítottunk (2. táblázat). Mintáinak fajszáma 11 és 21 között változott (átlagos fajszám: 15 ± 3). A Shannon-Weaver
