Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 3. SZ. megoldottuk. Az eredmény most zl//=10,0 cm lett a hid­rológiai méretezés során kapott zJ//;%=32,4 cm helyett. — Utoljára maradt annak a meghatározása, hogy az a- dott körülmények között az 1997. évi mértékadó árvíz­szint hány százalékos árvizszintnek felel majd meg. Erre a célra pedig a már ugyancsak bemutatott (5) összefüg­gést kellett felhasználni úgy, hogy abba a Pva­lószínűség helyébe a P=0,5076, az F(x|//,„>//,) helyébe pedig a Fb(77„,|77n^803)= 0,3084 kifejezést írtuk. így kaptuk aztán végeredményül azt, hogy ha a 37,0 106nf- es tározó vízkivételének a vízszállító-képessége a szük­séges 386 m3/s helyett csak egy 200 m’/s, úgy ez a 803 cm-es mértékadó árvízszint valószínűségét 1 % helyett csak 3,5 %-ra tudja lecsökkenteni. Megjegyzések Az eredmények értékelése Az előzők szerint elvégzett vizsgálatok eredményének a megbízhatóságát (a minták kis elemszáma miatt csak tájékozódásként elvégzett Wald-Wolfowitz próba ered­ményétől eltekintve) a különböző statisztikai hipotézis- vizsgálatok (próbák) 2., 4., 6. és 8. táblázatban összefog­lalt, igen kedvező eredményi már önmagukban is megfe­lelően alátámasztják. A jelen esetben azonban volt még egy másik lehetőség is ennek igazolására. Ez abból adó­dik, hogy a minták összeállításánál (az 1. ábrához iga­zodva) a folyóban tovább folyó Q{ vízhozamot minden e­9. táblázat. A mértékadó árvízszint tartása esetén bi setben a tározóhoz érkező árhullám Qm legnagyobb víz­hozamának és az ebből az árhullámból a tározóba veze­tett Qx legnagyobb vízhozamnak a különbségéből számí­tottuk. Vagyis ezek között minden mintánál fenn állt a Qm=Q,+Qf (37) összefüggés. Továbbá, hogy (az 7. ábra szerint) hasonló a kapcsolat a vizsgált árhullámok Hm tetőző vízállása, a folyóban előálló AH vízszintcsökkenés és a tartott számí­tási segédszint //, magassága között is. Tehát minden minta esetében igaz volt a Hm=H,+AH (38) összefüggés. Ez esetben viszont jogos igény, hogy ugyanezek az összefüggések fenn álljanak e valószínűségi változók 1 %-os valószínűségű értékeire is. Ami természetesen a (matematikai statisztikai vizsgálatoknál elkerülhetetlenül jelentkező) véletlen-jellegű hiba határain belül csak ak­kor teljesül, ha az alkalmazott különböző közelítések és eljárások ezeket az összefüggéseket nem torzították el. Az tehát, hogy a 9. és 10. táblázat szerint ezek az össze­függések - az 5%-os kockázatú intervallumokat figye­lembe véve - az 1%-os értékekre is teljesülnek, újabb, meggyőző bizonyíték a bemutatott eljárás megbízhatósá­gára. ivetkező 1%-os valószínűségű vízhozamok mérlege megnevezés jelölés számított eredmény A tározóba bevezetendőö vízhozam-maximum Qt,i% 650 m3/s A folyóban maradó vízhozam Qt,i% 4188 m3/s A Qu% és a Qf1% összege Ot.i% +Qf,i% 4838 m3/s Évi legnagyobb jégmentes vízhozam Q m,1% 4371 m3/s A Qm,i% eltérése a Qt,i% és a Qf1% összegétől-467 m3/s A Qm,i% 5 %-os kockázatú intervallumának alsó határa-829 m3/s Eredmény: A kapott eltérés kisebb, mint az 1 %-os évi legnagyobb jégmentes vízhozam 5 %-os kockázatú intervalluma 10. táblázat. A mértékadó árvízszint tartása esetén bekövetkező 1%-os valószínűségű vízszintek mérlege megnevezés jelölés számított eredmény Mértékadó árvízszint MÁSZ 803 cm Vlzszint csökkenés a folyóban 32 cm A MAS2 és a DH1»A összeg MASZ+A h 1% 835 cm Évi legnagyobb jégmentes vízállás H m.1% 867 cm A Hm1% eltérése a MÁSZ és a DH-^ összegétől 32 cm A Hm1% 5 %-os kockázatú intervallumának alsó határa 57 cm Eredmény: A kapott eltérés kisebb, mint az 1 %-os évi legnagyobb jégmentes vízállás 5 %-os kockázatú intervalluma

Next

/
Oldalképek
Tartalom