Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez
61 ^ZIGYAI^^^^MódszeMj^ímznizükségtározól^éríó|yitának^ Itt kell szólni továbbá arról is, hogy bár a bemutatott módszert követve mind a tározótérfogatánál, mind a vízkivétel vízszállító-képességénél nagyobb értékek csak 1 %-os valószínűséggel fordulnak elő, s e két valószínűségi változó között igen szoros, 0,9-es korreláció van, a tározó feltöltődése és a vízkivétel teljes vízszállító-képességének az igénybe vétele nem szükségképen ugyanazon árhullámnál fordul majd elő. Igen ritkán bár, de hol ennek, hol annak a hiánya okozza majd azt, hogy a tározó a 803 cm-es szintet nem tudja majd tartani, s bizonyos idő elteltével a vízszint emelkedése a vízszinttartás ellenére megindul. Szempontok a méretezés gyakorlati végrehajtásához Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a bemutatott módszerrel árvízi szükségtározók hidrológiai méretezése értelemszerűen csak akkor végezhető el, ha a folyó adott szelvényében az évi legnagyobb jégmentes árhullám tetőző vízállásának (az NV-nek) a valószínűsége 1997. évi mértékadó árvízszinthez korábban tartozó 1 %- os értéket meghaladta. Gyakorlati szempontból pedig az a acélszerű, ha a tervezés idején ehhez a szinthez már több mint 3 %-os valószínűség tartozik. Ezen kívül, e tározók hidrológia méretezésével kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a következőkre is: Eddigi tapasztalatainkra támaszkodva úgy látjuk, hogy a (12), (18), (24) és (31) összefüggésben bemutatott négy eloszlásfüggvény-típus a Tisza és mellékfolyóinak hazai szakaszán alkalmas lesz a szükségtározók hidrológiai tervezésére. Ezért a tanulmányban bemutatott illeszkedés-vizsgálatok elvégzésére a gyakorlati munka során általában nem lesz szükség. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy az eloszlások paraméterei a Tisza és mellékfolyói mentén szelvényről szelvényre különbözők lesznek. Más oldalról e folyószakaszok esetében továbbra is használható lesz az eloszlások paraméterei és a tartott vízállás magassága közötti összefüggést megadó - és a 3., 6., 9., 10. és 13. ábrával kapcsolatban bemutatott — eljárás, amely lehetővé teszi, hogy az eloszlások paraméterének (vagy paramétereinek) az értékét az üzem közben tartott szintekre ki lehessen számítani. Köszönetnyilvánítás Emellett, mint már erről szó volt, mivel a tározók vízkivételeit általában nem a vízmérceállomások szelvényében létesítetik, ezért—a bemutatott számításokat a tározó szelvénye felett és alatt levő két legközelebbi, erre a célra megfelelő vízmérce-állomás a- dataira kell elkészíteni. Majd a tározó vízkivételi szelvényére érvényes adatokat ( a V, a Q,, a Qfés a AH értékét) a mércéktől mért távolságok figyelembevételével, súlyozott középértékképzéssel kell kiszámítani. Pontosabban, így (vagyis közepeléssel) kell eljárni akkor, ha az erre felhasználható két vízmérce-állomás közül egyik sincs meglehetősen közel a tervezett tározó vízkivételének a szelvényéhez. Ellenkező esetben ugyanis a középértékképzést elhagyva, minden módosítás nélkül a tervezett vízkivételhez közelebb eső állomásra vonatkozó adatokat fogadhatjuk el. Abban az esetben pedig, ha a két szomszédos vízmérceszelvény között a folyóba egy számottevő nagyvízi vízhozammal rendelkező mellékfolyó torkollik, célravezető tervezési alapadatként a mellékfolyó torkolatához viszonyítva ugyanazon oldalra eső állomása adatait elfogadni. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a gyakorlatban előforduló igen változatos esetekre egyértelmű eligazítást adni nyilván nem lehet, s a lehetséges megoldások közötti választás mindig a tervezőn fog múlni. * Végül, tanulmányunk végére érve, ez úton is meg kell köszönjem dr. Rátky István barátomnak azt a (már közreműködésnek minősülő) segítséget, amelyet számomra a tanulmány kidolgozásához nyújtott. Hiszen együtt fogalmaztuk meg már magát a megoldandó feladatot is. Az egyes évekre, az együtt kiválasztott 35 éves vízállás és vízhozam idősorok felhasználásával, fáradságos munkával O számította ki a K és a Q, értékeit, s foglalta össze úgy, ahogy az az 1. és 3. táblázatban látható. A tanulmány alapját képező számításokat többször is átnézte, s észrevételeinek figyelembe vételével jó néhány hibát sikerült még idejében kijavítanom. A szakirodalom jegyzékét az ő közreműködésével tudtam kiegészíteni. Önzetlen munkájával pedig nagyban hozzájárult a tanulmány szövegének a csiszolásához is. Irodalom Barabás B. - Kovács S. - Reimann J.: Növekednek-e az árvizek? Szemelvények a Vásárhelyi Terv Továbbfejesztésének megalapozó tanulmányaiból. Szolnoki Műhely. Szolnok, 2003. BencsikB.: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1984. 2. füzet, 187- 206. o. BM: 74/2014. (XI1.23.) rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről. Belügyminisztérium, Budapest, 2014. BMGE: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének I. üteme, Józsa J. -Krämer T : A Szolnok-Vezseny közötti hidraulikai folyosó környezetének permanens kétdimenziós modellezése, Kutatási jelentés, Budapest, 2004/a. március. BMGE\ A településfejlesztést, a vidékfejlesztést, az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítását szolgáló feladatok tudományos alapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének 1. ütemére, Rátky 1.: Permanens 2D modell Szolnok térségére, Kutatási zárójelentés, Budapest, 2004/b. május. BMGE'. Az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítását szolgáló feladatok tudományos hátterének megteremtése. Vásárhelyiterv továbbfejlesztése (1. ütem). Témafelelős: Somlyódy L.. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezet Mérnöki Tanszék, Közreműködők: BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz., ReWe Stratégiai Tanácsadó Bt., VIZ1TERV Consult Kft., Budapest, 2. Részjelentés 2004. március, 3. Részjelentés 2004/c. december. BMGE: A településfejlesztést, a vidékfejlesztést, az árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítását szolgáló feladatok tudományos alapjainak és hátterének megteremtése a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének 1. ütemére, Rátky /.: Permanens 2D modell az Alpári-nyárigát áthelyezésének vizsgálatára, Kutatási zárójelentés, Budapest, 2004/d. december. Csorna J. - Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1975. EDUKÖVIZIG: Tisza 332-302 fkm szakasz árapasztást és a nagyvízi vízszállító képesség javítását szolgáló fizikai kismintakisérleti vizsgálat, Munka sz.: V 4149310, Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Témafelelős: Láng Mercédesz, Győr, 2004. január. KHVM: 15/1997. (IX. 19.) rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről. Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 1997. NEGENTROP: A vezsenyi árapasztó folyosóban lévő út koronaszint magasságának hatása az árapasztásra és a nagyvízi vízszállító képességre, Kutatási jelentés, Témafelelős: Rátky l. Budapest, 2004. augusztus. Rényi A. : Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. SZIE: A Vásárhelyi Tervben kijelölt tározók művelési viszonyaiban várható változások hatásának vizsgálata, különös tekintettel a mezőgazdasági termelésre, és a térségben élő népesség életkörülményeinek javítására Közreműködők: Pannónia Egyetem Kutatási
